EMLÉKHELYEK

Az emlékezet az, ami megrajzolja azt az értelmezési keretet, amelyben folyamatosan interpretáljuk magunkat, amelyben próbáljuk megérteni a minket körülölelő valóságot.

Kodály Zoltán cselekvésre hívó, örökérvényű szavait idézve, nem feledkezhetünk meg elemi kötelességünkről: „kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

Ez nem jelent mást, mint hogy emlékezünk és emlékeztetünk. Továbbadjuk tudásunkat, elmeséljük legendáinkat, megőrizzük azt, mit örökségbe kaptunk, hogy annak idején majd gyermekeinknek továbbadhassuk azt.

Ezért kell megőriznünk a málenykij robot több ezer áldozatának emléket állító Szolyvai Emlékpark felemelő síri csendjét, a Matl Péter alkotta vereckei emlékmű hegyek fölé növő dermesztő dinamikáját, a világháborús temetők fakereszt rengetegének zöldjét, és minden mást, mely meghatároz minket egyénként és közösségként egyaránt.

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu