NÉPI HAGYOMÁNYOK

A hagyományok velünk élnek, bennünk élnek, meghatározzák identitásunkat, kijelölik számunkra azt a spirituális teret, amelyben megvalósíthatjuk önmagunkat.

Hagyományaink, regionális és nemzeti kultúránk szövetszálai sűrű leplet fonnak körénk. Olyan leplet, mely betakar, megóv, melynek melegében otthon érezhetjük magunkat.

Kárpátalján tehát megfogadták Sebő Ferenc klasszikussá nemesülő, hagyományokra vonatkozó ösztönzését: „a hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”

Mindezt magunk is átélhetjük az ungvári vár mellé épült skanzenben és az Alsókalocsai Falumúzeumban is.

Kárpátalja sokszínűsége megmutatkozik a népi hagyományok gazdagságán is. Az egymás mellett élő magyar és szláv népek kultúrájának keveredése egyedi, más környékre nem jellemző tarka, ugyanakkor egységes kulturális teret teremtett.

Olyan teret, melyben megfér egymás mellett a hucul fatemplomok színes belső világa és a református templomok puritán fehérsége. Olyan világot, ahol együtt jelenhet meg a ruszin népviselet és a beregi szőttes. Ahol nem disszonáns, ha egyszerre szól a trembita a hegedűvel. Olyan életet, ahol a hagyomány a mindennapok része lett.

A beregi szőttes  jó néhány jellegzetes mintával rendelkezik, ilyen a tulipán, a szegfű, a makk, a tölgyfalevél, a farkasnyom. Régen fehér alapon kék és fekete színt használtak, de napjainkban piros és fekete színnel készülnek a szebbnél-szebb szőttesek.

Nagyberegen a mai napig ápolják a szőttes készítés hagyományait. A helyi iskolában létrehozott szőttes múzeumban megtekinthetők a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyak, régi lenvászon alapanyagú szőttesek, melyek között több mint 130 éves darabok is akadnak.

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu