Kétféleképpen mérik az időt Kárpátalján

A Közép-Európában - többek között Magyarországon- használt időszámítás (CET) a nemzetközileg használt időszámításhoz (UTC) képest +1 órát jelent. Kelet-Európában –többek között Ukrajnában- az órák 2 órával járnak előrébb (UTC+2), a moszkvai idő (MSK) pedig UTC+3.

Kárpátalján a „helyi idő” a lakosok biológiai órája szerint a közép-európai időzónának (CET) felel meg. Ehhez képest a hivatalos idő a szovjet korszakban két órával mutatott, az ukrán időszakban pedig egy órával mutat többet. Így ha Budapesten dél van, Kijevben már 13 órát, Moszkvában pedig 14 órát mutatnak az időmérő szerkezetek.

Ebben a helyzetben a kárpátaljaiak számára az idő mérése és kifejezése egyfajta identitásjelzővé vált. Balla D. Károly kárpátaljai magyar író, költő, szerkesztő írja, hogy Kárpátalja „soha nem állt át teljesen moszkvai időre. Ha magyarul szóltak hozzá, a magyar időt mondta, ha oroszul, akkor a moszkvait, függetlenül attól, hogy az ő órája mit mutatott.” Hasonló a helyzet a függetlenné vált Ukrajnában is: a lakosság használja az ország egész területén hivatalos, „kijevi” időt is (EET), illetve a „helyi” időt (CET) is.

Kárpátaljának ez a sajátossága nem teljesen ismeretlen a régió határain kívül. Az egyik ukrán nyelvű turisztikai portál megjegyzi: „Beregszászon kétnyelvűek az utcanév táblák, és van saját helyi idő is. Beregszász főterén látható köztéri óra egyik oldala a helyi , másik oldala pedig a hivatalos, kijevi időt mutatja.” Sajnos időközben megszüntették ezt a kettős időszámítást, most már csak a hivatalos idő látható az alábbi órán.

A városban számos olyan kiírás látható az üzletek bejáratán, ahol ukránul a hivatalos kijevi, magyarul pedig a „helyi” idő szerint van feltüntetve a nyitvatartási ideje. Azaz például ukránul 9.00 és 17.00 óra, magyarul pedig 8.00 és 16.00 között van nyitva a bolt.

A népszerű útikönyveket megjelentető Lonely Planet kiadó így reklámozza Kárpátalját a honlapján: „a legtöbb ember valószínűleg csak átutazik itt, ha Ukrajnán keresztül be- vagy kiutazik a szomszédos Magyarország vagy Szlovákia felé. Ez nagy kár, mert ez a világnak az a sarka, ahol valaha megszűnt a Szovjetunió, és megjelent Európa. Kárpátalja oly messze nyugatra esik, hogy néhány régi időmérő még az ukrán időnél egy órával kevesebbet mutat, és éppen ez az a független szellem, amely révén még Lviv is távolinak, nagyon távolinak tűnik a Kárpátokon túl.”

A Tandem 2016 kutatásban a kérdezőbiztosok a kérdőív kitöltése előtt arra kérték az adatközlőket, mondják meg, hány óra van, mert a kérdezés kezdő időpontját fel kell jegyezniük a kérdőíven. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a megkérdezettek nagyobb része, egészen pontosan 55%-a „helyi” (CET) időszámítás szerinti időt nevezett meg, és kisebb hányada, 45%-a adta meg a hivatalos, kijevi (EET) időszámítás szerint a pontos időt. A kérdőívet magyarul kitöltők körében csaknem kétszer olyan gyakori volt a nem hivatalos „helyi” (CET) idő használata, mint azok között, akik ukrán nyelven válaszoltak a kérdésekre. Az adatok alapján azonban kijelenthető, hogy a nem hivatalos „helyi”, vagyis közép-európai (CET) időt nemcsak a kárpátaljai magyarok, hanem a helyi ukránok jelentős része, 42,1%-a is használja.

Felhasznált forrás: Csernicskó István – Ferenc Viktória: Nyelv és identitás összefüggései Kárpátalján a TANDEM 2016-os felmérés eredményei alapján (46-48 p.)

Fotók:

1. karpathir.com

2. KárpátUtazó

3. Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu