Grezsa: manapság Magyarország Ukrajna fő lobbistája az Európai Unióban

Grezsa István kormánybiztos, akinek közvetlen kötelezettségét az ukrán-magyar kapcsolatok napi fejlesztése jelenti, exkluzív interjút adott a mukachevo.net számára.

Grezsa István szakmáját tekintve orvos. Előfordult olyan eset, hogy a részvétele mellett zajló rendezvényeken valaki rosszul lett — ilyenkor önállóan nyújtott elsősegélyt. 2016 folyamán a magyar kormány biztosaként személyesen sok időt fordított Kárpátalja és Ukrajna humanitárius támogatására. Ám ez csak ezen, különleges státuszban végzett munkájának az egyik irányvonalát jelenti.

— Ön közel egy éve lett a Nyugat-Ukrajnával való együttműködés kérdéseivel megbízott kormánybiztos. Nem hétköznapi tisztség ez. Tárja fel, mivel kapcsolatban jelent ez meg, milyen a státusza, küldetése.

— Valóban egyedi ez a tisztség, mivel kizárólag a kárpáti régióra vonatkozásában hozták létre.

Ennek oka az, hogy nagyon bonyolult az a gazdasági és szociális helyzet, amibe az ezen régióban élő etnikai magyarok kerültek. Mi több, az utóbbi években arra figyeltünk fel, hogy a kárpátaljai magyar közösség problémái nagyon hasonlítanak a megye más lakosainak problémáihoz. Ezért arra is összpontosítom erőfeszítéseimet, hogy a magyar kormány szintjén támogassanak minden kárpátaljait és a Nyugat-Ukrajnában élőket, nem csak a magyar közösséget.

— Azaz Ön egyfajta különleges státusszal rendelkező moderátor az államközi kapcsolatokban?

— Így is mondhatjuk, mivel közvetlen faladatom az, hogy országunk általános külpolitikájának

kereteiben koordináljam a magyar kormány különböző minisztériumainak munkáját az Ukrajnával, Kárpátaljával való együttműködés során.

— Tudna-e mondani 3,5, 10 olyan projektet, amit sikerült valóra váltani a kormánybiztosi státuszban töltött egyévnyi munka alatt?

— Sokkal több ilyen 2016-os projektről tudnék beszámolni. Ám, ha a kulcsfontosságúakat említeném, akkor elsősorban arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kormánybiztosság beadványa alapján került napirendre azon kérdések 90 százaléka, amelyeket a két ország miniszterelnökei, Orbán Viktor és Volodimir Hrojszman szintjén megvitattak.

A második - Kárpátalja és Nyugat-Ukrajna gazdaságfejlesztési terve, aminek pénzügyi keretei 32 milliárd forintot (közel 100 millió eurót, a szerk.) tesznek ki. Az úgynevezett Egán Ede tervről van szó, ami 3 évre szól, 2018-cal bezárólag.

A harmadik - a magyar nyelv oktatásának nagyszabású terve. Nemrég nyújtottuk át a tanúsítványokat e tanfolyamok közel ezer első végzősének. További 3,5 ezer kárpátaljai kezdte meg tanulmányait. 500 jelentkezőt egyelőre el kellett utasítanunk, mivel nem tudjuk biztosítani számukra az oktatás feltételeit. A negyedik projekt - a különböző humanitárius támogatás, amit Kárpátaljának és egész Ukrajnának nyújtottunk 2016 folyamán. Amennyiben nem lenne az ukrajnai bürokrácia, akkor többször ennyi lehetett volna a segítség. Elsősorban egészségügyi támogatásról van szó - gyógyszerek, kórházi felszerelések, eszközök formájában. De képzeljék el, hogy hónapokon keresztül nem tudtunk mentőautókat átadni az ukrajnai kórházaknak, mivel azokban nem Euro-5, hanem Euro-4 szabványú motorok voltak. Sajnos, sorolhatnám még az ilyen példákat. Párhuzamosan köszönetet szeretnék mondani Ukrajna magyarországi nagykövetségének, amely segítséget nyújt számunkra ahhoz, hogy leküzdjük ezt a bürokráciát.

— Beszéljen részletesebben az Egán Ede tervről, mi ennek a lényege, s ki vehet részt benne?

— Kárpátalja gazdasági támogatásának terve ez, amely, reményeink szerint, segít abban, hogy több befektetés történjen a régióban, s egészében véve Ukrajnában. A terv keretében már 2016 folyamán 2,2 milliárd forintot utalnak ki a magyar költségvetésből a kárpáti régióban a kis és közepes vállalkozásoknak. A két következő évben további 5-5 milliárd forintról van szó.

Az Egén Ede terv emellett előirányozza összesen 22 milliárd forint összegben hitelek nyújtását minimális kamat mellett vállalkozások létesítésére Kárpátalján. Az EU-ban 2-3 százalékot tesz ki a közepes kamatszint, a projektünk keretében, az ukrajnai helyzetre való tekintettel, valamivel magasabb lesz.

A terv Kárpátalján történő megvalósításával a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség külön alapítványa foglalkozik, ennek irodájához kell fordulni. A program résztvevőit pályázati alapon választják ki. Egyébként nemrég e terv keretein belül már 600 szerződés írtunk alá a kárpátaljai kisvállalkozások támogatásáról.

— Ön már említette a tárgyalásokat Ukrajna és Magyarország miniszterelnökeinek szintjén. Orbán Viktor és Volodimir Hrojszman legutóbbi találkozójára nemrég került sor Budapesten, s ezen számos közös infrastrukturális projektet vitattak meg. Minek az elsődleges realizálásáról egyeztek meg? Ugyanis több mint 5 éve szó van már a Beregszászt elkerülő útról, a Déda község környékére tervezett új határátkelőről.

— Furcsán hangzik, de a kormányfők szintjén elsősorban abban egyeztek meg, hogy végre komolyan beszélnek mindazon halasztást nem tűrő kérdésekről, amelyek a két ország kapcsolataiban felhalmozódtak. Ukrajna világosan kinyilvánította, hogy az Európai Unióba szeretne integrálódni, s arról szeretném biztosítani, hogy Magyarország kész arra, hogy az EU-ba vezető ajtó legyen az önök országa számára. Őszintén szólva, az ukrán-magyar határon napjainkban kialakult helyzet nem jobb annál, mint ami Magyarország és a Szovjetunió határán volt. Az M3-as autópálya már szinte teljesen elérte a határt, mindössze 20 kilométerre van onnan. Mi készek vagyunk arra, hogy továbbépítsük ezt, összekössük az ukrajnai pályákkal. Ám egy autópálya nem vezethet a mezőre. Integrálni kell ezt a Munkács-Kijev autóúttal. Valóban, az utóbbi hét év alatt hallottam a Déda község környékén lévő metszéspontról, de csak most érzem, hogy a közeli években sor is kerül erre. Emellett teherforgalmi terminálok építése zajlik az Asztély-Beregsurány átkelő mind magyar, mind ukrán oldalán.

Ám ezek csak azt követően kezdenek működni, hogy megépül a Beregszászt elkerülő út. Magyarország pontosan ezért nyújt 50 millió eurós hitelt Ukrajnának, azaz már senki sem mondhatja, hogy nincs pénz az utakra. Minden okom megvan arra, hogy reménykedjek abban, hogy 2018 végéig megvalósulnak e projektek.

— Tud-e valamit arról, mikor találkoznak legközelebb a két ország legfőbb vezetői, hogy, úgymond, összeigazítsák az órákat? Ez, bizonyára, már Kijevben lesz.

— Nem titok, hogy Volodimir Hrojszmannak nagyon megtetszett Budapest, ezért nem vagyok benne biztos, hogy pontosan Kijevben lesz a következő találkozó. A Külgazdasági és Külügyminisztérium apparátusa számára az ukrán miniszterelnök látogatása volt a 2016 során végzett munka legfontosabb és legeredményesebb vívmánya, pedig ellátogattak hozzánk a német kancellár, az orosz kormányfő, magas rangú nagy-britanniai vendégek is.

— Haladjunk tovább a hierarchiában. Mennyire gyakran és szorosan tartja a kapcsolatot Ukrajna magyarországi nagykövetével? Hogyan értékeli a kinevezése óta végzett munkáját?

— Tudja, hogy Budapesten nagyon sokáig várták az új nagykövetet, s nagyon jó jel, hogy éppen Ljubov Nepopot bízták meg ezzel, aki karrierdiplomata, nagyon jól ismeri az ukrán-magyar kapcsolatokat és tökéletesen beszél magyarul. Nagyon jók a kapcsolataink: együtt utaztunk a Velencei tónál üdülő ukrán gyerekekhez, együtt kerestük fel azokat az ukrán katonákat, akik Magyarországon voltak gyógykezelésen és rehabilitáción. Hivatalaink ajtói mindig nyitva vannak egymás előtt, s többször is elmondtam a nagykövet asszonynak, hogy nyugodtan nevezheti saját sikerének a két ország kapcsolataiban az utóbbi év során bekövetkezett változásokat.

— Beszéljen, legyen szíves, az ingyenes magyar nyelvtanfolyamokról. Mi is írtunk ezekről, s olvasóinkat nagyon érdekelte e téma. Honnan jött e tanfolyamok ötlete?

— Felmérést végeztünk, s kiderült, hogy Kárpátalján jobban érdeklődnek a magyar nyelv tanulása iránt, mint az angol iránt. Ennek nyomán merült fel e tanfolyamok beindításának ötlete. Jelenleg 100 helyszínen zajlik ez, 71 pedagógus bevonásával. Véleményem szerint a magyar nyelv nem csak gazdagítja az ezt tanulmányozó embert, hanem erősíti Kárpátalja közösségét is.

— Még egy nagy érdeklődést keltő téma, amiről elsőként a mukachevo.net számolt be, s amit később a vezető ukrajnai kiadványok is idéztek — az ukrajnaiak egyszerűsített magyarországi munkavállalása. Mi Orbán-tervnek neveztük ezt el. Hasonló gyakorlatot állandóan folytat a cseh és a lengyel kormány. Ezekről vett példát Magyarország?

— A visegrádi együttműködés keretében szereztünk tudomást arról, hogy Csehországban közel kétmillió, Lengyelországban pedig közel 300 ezer ukrajnai dolgozik. Valóban hatékonyan működnek az ukrajnaiak foglalkoztatásának célprogramjai mindkét országban. Magyarország is úgy döntött, hogy ily módon próbálja pótolni a munkaerőhiányt az országban. Ezért Magyarország 2016. július 1-jétől egyoldalúan megnyitotta munkaerőpiacát az ukrajnaiak előtt. Őszinte leszek, a migráns válság kapcsán Magyarország sokkal inkább érdekelt az ukrajnai káderekben, akik mentálisan, értékrendjüket tekintve európaiak, mint a Távol-Kelet és Észak-Afrika képviselőiben. Egyébként az említett törvény elfogadását követően már közel 500 ukrajnai vállalt munkát Magyarországon.

— Most essen szó kicsit a politikáról. Az elmúlt évben helyhatósági választásokra került sor Ukrajnában, amin részt vettek a magyar pártok is, s amelyek a történelem során először fogtak össze a választásokon való részvételhez — s érezhető képviseletre tettek szert. Miként értékeli a hivatalos Budapest ezt az eredményt, s miként működik együtt e szervezetekkel?

— Nyilvánvaló, hogy nem szeretetből, hanem mindkét szervezet érdekeiből kötötték meg ezt a szövetséget. Ezen egység nagyon fontos a hivatalos Budapest számára, hiszen mi Kárpátalja magyar közösségét, nem pedig a magyar szervezetek valamelyikét szeretnénk támogatni. Ami a választások eredményeit illeti, a magyar pártok a régióban élő magyarok számarányánál nagyobb képviseletet szereztek a hatalmi szervekben Kárpátalján. Reméljük, hogy a következő választásokon már létrehozzák az úgynevezett Tisza-melléki körzetet, ami korábban már létezett, s aminek visszaállítását többször ígérte az ukrán hatalom. Amennyiben így lesz, akkor nem tartom kizártnak, hogy vetélkedhetnek majd itt a különböző magyar szervezetek azért a jogért, hogy képviselhessék az egész magyar közösség érdekeit a megye, vagy az állam szintjén.

— A politikusok, de még az elemzők is gyakran húznak párhuzamot Oroszország krími és donbászi agressziója és Magyarország Kárpátalján folytatott aktív politikája között, arra célozva, hogy hasonló sorsra juthat Ukrajna nyugati megyéje. Miként kommentálná ezeket a hipotéziseket?

— Szinte minden magyar politikus naponta háromszor nyilatkozik Ukrajna területi egységéről és függetlenségéről. Mi több, Magyarország kész segíteni, támogatni Ukrajnát, s sokat tesz ennek érdekében. Ám e nyilatkozatok és a segítség hátterén mind több publikáció jelenik meg a magyar szeparatizmusról, párhuzamot vonnak a Krím és Kárpátalja között. Amennyiben szeparatizmust jelentenek a humanitárius segítség, a gyógyszerek, a gyermekek üdültetése, az ukrán katonák gyógykezelése, akkor nehéz nekem bármit is kommentálni.

Igen, Magyarország nagy figyelmet fordít Kárpátaljára, hiszen történelmileg és kulturálisan is nagyon fontos és közeli ez a régió. Továbbá azért is tesszük ezt, mert nagyon szeretnénk, ha hogy Kijev is legalább ennyi, de akár több figyelmet fordítana e fontos régióra. Néha úgy tűnik, hogy a Kárpátok elzárják a kijevi csinovnyikok elől a kilátást egy egész megyére. Kitalációkkal és manipulációkkal vannak tele e provokatív cikkek, lázítják a szélsőségeseket, akik minden országban vannak. Vannak Magyarországon is, s ezek is szélsőséges megnyilatkozásokat tesznek. Ám mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szélsőségesek nézetei ne képezzék az egész ország álláspontját.

Magyarország és személyesen Orbán Viktor manapság Ukrajna fő lobbistája az EU szintjén. Állandóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önök által ezért fizetett árra való tekintettel már erkölcsi és nem jogi kérdés a vízummentesség megadása Ukrajna számára, s mielőbb meg kell oldani ezt.

— A vízummentes rendről. Ön szerint infrastrukturálisan kész-e Ukrajna erre, hiszen az utóbbi két évben folyamatosan arról van szó a hírekben, hogy sorok vannak a határokon?

— Lényegesen elmaradunk a határ menti infrastruktúra fejlesztését tekintve, s a vízummentesség bevezetése komoly problémákat okozhat a határon, hiszen ez már elérte áteresztőképességének felső határát. Másrészt, lehetséges, hogy az élet szükségletei felgyorsítják azon kérdések megoldását, amelyekre nem volt elég idejük a politikusoknak — s lényegesen korábban jelennek meg új határátkelőhelyek, új nemzetközi járatok, összeköttetések Ukrajna és az EU határán.

— Végezetül, milyen tervei vannak a magyar kormánybiztosnak 2017-re?

— A 2016-osnál nem jelent kisebb prioritást számunkra Ukrajna és Kárpátalja. Egyes kérdésekben pedig még jelentősebbek lesznek. Csupán azt a tényt említeném ennek alátámasztására, hogy a debreceni üzleti fórumon alig tudtuk elhelyezni a teremben mindazokat, akik részt szerettek volna venni ezen, s akik érdekeltek az ukrán-magyar kapcsolatok fejlesztésében. Orbán Viktor világos nyilatkozatáról nem is beszélve, ami szerint Magyarország kész komoly befektetéseket eszközölni Ukrajnában, s rendelkezünk pénzzel ehhez. 2017-ben is az szeretnénk maradni Ukrajna számára, amivé, reményeink szerint, az idén is váltunk — kiszámítható partner, amelyben meg lehet bízni, s amelyre számítani lehet, amely kész segítő kezet nyújtani szükség esetén.

Ebben rejlik feladatom a következő évre nézve a konkrét tervek és kezdeményezések tükrében.

A szöveg és a fotók forrása: mukachevo.net

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu