Virág László: Erősödnek, fejlődnek vállalkozóink és vállalkozásaink!

Virág László a kárpátaljai magyar vállalkozói szféra igazi szervezője, motorja. Az általa vezetett Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége fennállásának 22 éve alatt nagyon sokat tett annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a gazdálkodók és a más szférákban működő vállalkozók. Vele beszélgettünk el a minap.



— Mikor alakult, hány tagot számlál szövetségük jelenleg, mennyire dinamikus a létszám bővülése?


— A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége 1997. május 4-én alakult meg. Akkor még csak 106 tagunk volt. Az azóta eltelt több mint két évtized alatt meghúszszorozódott a taglétszám, hiszen jelenleg már 2 300 vállalkozó tagja a szövetségünknek. Különösen az utóbbi években dinamikus ez a bővülés. Talán nem is véletlen, hiszen mindenben igyekszünk támogatni őket, megkönnyíteni a munkájukat… Nagy elismerés és ösztönzés az számunkra, hogy fontosnak, hasznosnak tartják tevékenységünket, hogy vonzónak tartják a KMVSZ-t!


— Kik teszik ki a tagság javát?


— Tagjaink többsége — körülbelül 70 százaléka — a mezőgazdaságban tevékenykedik.


— Mekkora területeken gazdálkodnak ők?


— El kell mondani, hogy a túlnyomó többség kis parcellákon, két-három hektáron gazdálkodik. Igaz, tagjaink között van olyan is, aki nagyobb volumenben, 80-100 hektáron folytat mezőgazdasági termelést.


— Ha a gazdálkodókkal beszélget az ember, akkor ők gyakran panaszkodnak arra, hogy tárolókapacitás híján a nagybani felvásárlók fölözik le a haszon javát… Történtek-e lépések e probléma orvoslását célozva?


— Természetesen! Mi is érzékeljük ugyanis azt a jelenséget, amikor fillérekért viszik el például egyenesen a kombájn alól a kukoricát. Ha viszont sikerülne szárítani, tovább tárolni azt, akkor akár a dupláját is megkaphatnák érte a termelők. Lehetőségeinkhez mérten ezért is igyekszünk intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy a gazdáknál maradjon ez a pénz. Első lépésként Sárosorosziban megvásároltunk egy portát a rajta lévő épülettel. Itt lehetőség van arra, hogy tároljuk a terményt. Már jelenleg is körülbelül 300 tonna kukorica van itt. A továbbiakban ennél sokkal nagyobb tárolókapacitásban gondolkodunk: azt tervezzük, hogy a jövő évben hozzálátunk annak a projektnek a valóra váltásához, amely eredményeként összesen akár 20 ezer tonna termény tárolására lesz lehetőség. Ennek keretében legalább négy, de szerencsés esetben akár öt helyszínen létesülnek ilyen objektumok a magyarok lakta régiókban. Ezek mindegyike két-két silóval rendelkezik majd, amelyek egyenként 2 000 tonna termény befogadására lesznek alkalmasak. Megjegyezném, hogy a továbbiakban akár bővíthető e kapacitás… E tárolókhoz osztjuk be a gazdálkodókat, itt gyűjtjük majd össze az általuk megtermelt gabonát.


Meggyőződésem, hogy igazi áttörést tudunk majd elérni, ha megvalósul e tervünk!


— A mezőgazdaság csak félkarú óriás feldolgozóipar nélkül – mi a helyzet ezen a téren?


— Roppant fontosnak tartjuk, hogy minél fejlettebb legyen a feldolgozóiparunk. Ezért is próbálkozunk, bontogatjuk szárnyainkat e szférában. Megemlítenék egy friss példát: beregvégardói tagtársunk, Huszár Péter gazdaságának bázisán a napokban indítottak be egy grecskát, azaz hajdinát feldolgozó berendezést a Kijevből érkezett szakemberek. Egyébként nem csak a hajdina, hanem a búza feldolgozására is alkalmas ez.


Megjegyezném, hogy fontos cél számunkra, hogy minél magasabb hozzáadott értéket érjenek el vállalkozóink, hogy ne nyersanyagként, hanem feldolgozott, drágább áruként értékesíthessék mezőgazdasági termékeiket, s ennek köszönhetően nagyobb legyen a hasznuk! Bár jelenleg is vannak olyan vállalkozóink, akik feldolgozzák a húst, a tejet — például sajtot állítanak elő —, ám ezek csak manufaktúra jellegűek. Azon leszünk majd, hogy a jövőben lényegesen nagyobb volumenben dolgozhassuk fel a termékeket.


— A mezőgazdaság mellett milyen egyéb szférákban tevékenykednek tagjaik?


— Tagtársaink egy része ipari tevékenységgel foglalkozik. Megemlíteném például a brikett gyártását, de vannak, akik fűrészárut állítanak elő. Továbbá sokan tevékenykednek a kiskereskedelemben, kiszolgálva a lakosságot. Illetve, ahogy az imént említettem, vannak a feldolgozóiparban működő vállalkozóink is.


— Mi a helyzet a termékek értékesítése terén, hol tudnak bemutatkozni a vállalkozók?


— Igyekszünk megkönnyíteni számukra termékeik értékesítését, megosztjuk velük a kapcsolati tőkénket. Nagy jelentőséggel bír e tekintetben az is, hogy lehetőséget biztosítunk számukra a különböző szakmai bemutatókon, kiállításokon való részvételre. Ez utóbbiak közül kiemelném például a Turul Expo-t. Az idén már hatodik alkalommal szerveztük meg e nemzetközi termékkiállítást és vásárt. Nagyon komoly bemutatkozási lehetőség vállalkozóink számára az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A korábbi évekhez hasonlóan az idén is képviseltettük magunkat e nagyszabású rendezvénysorozaton, borokat, pálinkákat, pékárukat és süteményeket, több fajta sajtot és mézet, lekvárt és más, jobbnál jobb termékeket mutathattak be a termelőink. Falugazdászaink kíséretében gazdáink és termelőink 50 fős csoportja vehetett részt a szeptember végén megtartott budapesti seregszemlén.


— Milyen egyéb támogatást kapnak a KMVSZ révén a tagok?


— Két részre bontanám ezt. Elsőként a szakmai támogatást említeném. Szakértőink például fontos és hasznos ismereteket osztanak meg tagjainkkal a honlapunk (http://kmvsz.org.ua/) révén. Folyamatosan szakmai fórumokat, továbbképzéseket tartunk tagjainknak, amelyek keretében a szakembereink átadják nekik tapasztalataikat, ismereteiket, segítséget nyújtanak számukra. Legfrissebb példaként megemlíteném, hogy a múlt héten Jövő évi kenyerünk címmel gazdakonferenciát tartottunk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Azt megelőzően, november 15-én pedig Sárosorosziban volt a Sikerképzés előadás-sorozat újabb állomása. Emellett magyarországi szakmai tanulmányutakat szervezünk, amelyek keretében tagjaink megismerkedhetnek a legmodernebb termelési módszerekkel, eszközökkel, technológiákkal. Fontosnak tartjuk, hogy vállalkozóink tisztában legyenek a jogszabályi környezettel, ezen belül az adózási szabályokkal, az adóbevallásokkal kapcsolatos tudnivalókkal is. Nagyon sokrétű ez a munka, de azt látjuk, hogy van rá igény!


A támogatás másik részét illetően megemlíteném, hogy számos olyan projektet bonyolítottunk le, illetve bonyolítunk, amelyek keretében rendszeresen vetőmaghoz, jó minőségű műtrágyához stb. juthatnak tagjaink. Idén ősszel például 200 tonna búzavetőmagot, valamint 110 tonna külföldi gyártmányú műtrágyát osztottunk szét közöttük. Mindezt az anyaország támogatásának köszönhetően!


— Pályáznak-e tagjaik az Egán Ede-program keretében, s milyen eredménnyel?


— Egy roppant fontos projektről van szó, amelynek keretében hatalmas támogatásban részesülnek a kárpátaljai magyar gazdák, vállalkozók! Örömmel mondhatom el, hogy egyre többen élnek közülük e lehetőséggel, mégpedig sikerrel... Aki manapság településeinken jár, a saját szemével győződhet meg erről, amikor látja a sok új traktort, talajművelő eszközt stb.!


Az interjút Bíró László készítette.

Fotók forrása: KMVSZ

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu