Új fejezet kezdődhet a kárpátaljai magyar települések életében

A magyarlakta települések jövőképét nagyban meghatározza az Ukrajnában 2015 februárja óta zajló önkormányzati reform végbemenetele, melynek első fázisaként erős, működőképes kistérségek – úgynevezett hromadák (közösségek) – létrehozása a cél, az önkéntes társulás révén.


2019. szeptember 26-án a Kárpátaljai Megyei Tanács is megszavazta a kistérségek kialakításának tervét, melynek kapcsán összesen 59 ilyen területi közösség megalakulását hagyta jóvá a megye területén. A reform kapcsán megváltozhat a jelenlegi közigazgatási felosztás járási szinten, ugyanakkor a megye, mint közigazgatási egység határai nem módosulhatnak. A kárpátaljai magyarság szempontjából kiemelt cél, hogy az etnikai tényezők figyelembevételével minél több magyar többségű faluközösség jöjjön létre.

A reform megvalósítása eddig korántsem ment gördülékenyen Kárpátalján. 2015 augusztusában a 108 megyei képviselőből mindössze 24 szavazta meg azt a kistérségek kialakításáról szóló tervet, mely 94 ilyen társulás létrejöttét irányozta elő. A legnagyobb felháborodást az keltette, hogy az Ungvár környéki falvak nem akartak a megyeszékhelyhez csatlakozni, hanem önálló társulásban gondolkodtak, így a Homoki kistérség is, mely ennek eredményeképpen nagy költségvetéssel gazdálkodhat a területén működő Yazaki és Jabil multivállalatok adóinak köszönhetően.


Ennek megfelelően 2015 és 2018 között mindössze 7 kistérség alakult meg Kárpátalján, ami egyáltalán nem volt összhangban az országos viszonylatban sikeresnek ítélt társulási folyamatok mértékével. Az idő előrehaladtával azonban kötelezővé vált a társulás, így újabb terv került kidolgozásra, mely már csak 60 kistérség létrehozását irányozta elő Kárpátalján. Utóbbit a kormány nem fogadta el, és további korrigálásra visszaküldte azt. Tehát a folyamat még nem zárult le, de a kistérségek megalakulása zajlik. Olyannyira, hogy 2019. december 22-én az újonnan létrejött Mezőkaszonyi és Homoki kistérségben helyhatósági választásokat tartanak.


A már említett terv alapján Kárpátalján 10 magyar érdekeltségű kistérségi központ jönne létre: Csap, Homok, Szürte, Nagydobrony; Beregszász, Bátyú, Mezőkaszony, Tiszapéterfalva, Tiszaújlak; Visk.


Csap központtal Salamon, Tiszaásvány, Cservona, Tiszaújfalu, Szernyehát, Eszeny, Szalóka települések egyesülnének.


Homok központtal Rát, Koncháza, Őrdarma, Minaj, Ketergény, Kincses, Ungtarnóc, Botfalva, Sislóc kistérségi társulása már megalakult. A körülbelül 84 km2 területű hromáda lakossága közel 19 ezer fő.


Szürte központtal Téglás, Nagygejőc, Kisgejőc, Oroszgejőc, Császlóc, Palágykomoróc, Kisszelmenc, Gálocs, Palló, Bátfa települések egyesülnének egy több mint 126 km2-es területű és csaknem 23,3 ezer fős lakosságú kistérségi társulást létrehozva.


Nagydobrony központtal Kisdobrony, Csongor, Tiszaágtelek és Dimicső csatlakozásával jönne létre kistérség, mintegy 103 km2 területtel, 11,6 ezer fős lakossággal.


A kistérségi társulásokat előirányzó terv szerint a Beregszász központú kistérséghez 23 település tartozna. Eddig 7 falu – Gát, Jánosi, Balazsér, Kígyós, Nagybakta, Mezőgecse, Badaló, Halábor – csatlakozott. Csoma, Oroszi, Csetfalva, Mezővári, Borzsova, Bene, Kovászó, Muzsaly, Nagybereg, Beregújfalu, Alsó- és Felsőremete, Nagybégány, Asztély, Macsola, Déda, Kisbégány, Gút településeken még folynak az egyeztetések arról, hogy társulnak-e a Beregszászi kistérséghez, mellyel egy 479 km2 nagyságú, közel 60 ezer fős lakosságot tömörítő területi társulás jönne létre.

Bátyú központtal Bótrágy, Harangláb, Danilovka, Kisbakos, Badótanya, Szvoboda, Szernye, Barkaszó települések egyesülnének.


Kaszony központtal a Zápszony, Rafajnaújfalu, Som, Kastanovo (Somi tanya), Papi, Hetyen, Kispapi településeket egyesítő kistérség már megalakult. A 97 km2 területű társulás közel 8 ezer fős lakosságot tömörít.


Tiszaújlak központtal Tiszakeresztúr, Karácsfalva, Tiszaújhely, Mátyfalva, Csonkás, Oroszvölgy, Puskino, Verbőc, Feketepatak, Salánk társulna. A 11 település összekapcsolódásával létrejövő kistérség 120 km2-es területet egyesít, melynek lakossága csaknem 15 ezer fő.


A Tiszapéterfalva központtal megalakuló 16 településből álló kistérség Tiszabökény, Forgolány, Nevetlenfalu, Batár, Akli, Aklihegy, Aklitanya, Hömlöc, Tiszahetény, Szőlősgyula, Csomafalva, Csepe, Feketeardó, Nagypalád, Fertősalmás falvakat egyesítené. A 192 km2 területű társulás így több, mint 19 ezer fős lakosságot tömörítene.


Visk központtal 6 település egyesülne: Saján, Rákos, Mogyorós, Fenes, Veléte.


Sajnos nem minden magyar település tartozik majd magyar többségű kistérséghez. Ilyen például Korláthelmec, amely a Baranyai, és Izsnyéte, amely a Gorondi kistérséghez tartozik ezentúl. Dercen és Fornos Beregszász helyett Munkács mellett döntött, ami könnyen lehet, hogy az ottani magyar közösség hátrányára válik majd.


A kistérségek önkéntes megalakulásának végső határideje 2020 februárja. Ezt követően központi utasításra és tervek szerint hozzák majd létre a hromadákat.

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu