Michel útja. A bivalyoktól a közösségig

Ezzel a címmel közölt terjedelmes írást a kijevi Ukraїner portál, amelyben két németországi fiatalt — Michel Jacobi és Rike Feronia de Vries — mutat be, akik kárpáti bivalyok, borzderes tehenek, illetve hucul lovak tenyésztésével foglalkoznak Kárpátalján.


Michel, aki ökológus, 2008-ban jutott el először Kárpátaljára — Alsókalocsára (Kolocsava), illetve a környező hegyekbe. Ezt követően döntött úgy, hogy hozzá szeretne járulni a vidék természeti kincseinek megőrzéséhez. Száldoboson (Szteblivka) létesítette az első farmját, ahol kárpáti bivalyokat tartott, majd 2016-ban Csománfalván (Csumaljovo) létrehozta a másodikat is. Jelenleg Szeklencén (Szokirnicja) él, ahol a tavaly alapított harmadik gazdaságát működteti.


Az ökológus 2009-ben civil szervezetet alapított a Kárpátok agrár- és biológiai sokszínűségének megőrzését tűzve ki céljául.


Legnagyobb büszkesége a kárpáti bivaly, amely az ázsiai vízi bivaly, vagy indiai bivaly egyik alfaja, s amely a XX. század első feléig elterjedt volt Kárpátalja, Magyarország és Románia területén. Eddig összesen közel 100 ilyen állata volt. Tapasztalata azonban azt mutatja, hogy kis csordákban érdemes tartani őket. Emiatt jelenleg tíz bivalya, kilenc kárpáti borzderes tehene, illetve két hucul lova van.


Michel arra hívja fel a figyelmet, hogy mind a három állatfajta igénytelen, ugyanakkor nagyon hasznos jószág.


A bivaly például nem csupán nagyon zsíros tejet ad, amely különösen hasznos a gyermekek számára, illetve amelyből kiváló vaj és sajt készíthető, hanem erős igavonó állat is. A farmergazda elmondása szerint nagyon okosak ők: még a tejet is csak annak adják le, aki barátságosan viszonyul hozzájuk, akit szeretnek.


Az ökológus számos állatot mentett meg attól, hogy leöljék őket a húsukért. Egy szambori étteremtulajdonos például a nála tartott minden esküvőn leölt egyet-egyet, hogy ínyencségként szolgálják fel a húsát a vendégek számára. Michelnek sikerült 13 állatot megvásárolnia tőle, hogy tovább élhessenek ők. Elmondása szerint ezeket az állatokat megviselték a körülmények, nem szelídek, így többségüket visszatelepítik vad életkörülményeik közé.


Ez utóbbi projekttel az odesszai Rewilding Ukraine társadalmi szervezet foglalkozik. A Dunai Bioszféra Rezervátum területén lévő két szigeten engedik szabadon a bivalyokat, hucul lovakat stb. Michel csak 2019 óta tíz lóval, valamint 17 bivallyal, járult hozzá e projekt sikeréhez. Emellett neki köszönhetően az idén ismét visszatértek a kárpáti bivalyok a Huszt környéki Nárciszok völgyébe is.


A farmer elmondása szerint a hucul lovak is igénytelenek, képesek alkalmazkodni a kemény időjárási feltételekhez, s kevés takarmánnyal is beérik. Hasonlóan jól alkalmazkodnak az életkörülményekhez a kárpáti borzderes tehénfajta egyedei is. Gazdájuk arra hívja fel a figyelmet, hogy még nehéz körülmények közepette is adnak tejet. Eközben keveset esznek, tejük pedig magas zsírtartalmú.


Michel Jacobi kiemelt feladatnak tartja, hogy olyan farmergazdaságok jöjjenek létre, amelyek önfenntartóak, amelyek hozzájárulnak a kárpáti bivalyok, a hucul lovak, a kárpáti borzderes tehenek, de akár a kecskék és juhok állományának megőrzéséhez, bővítéséhez. Elmondása szerint nem egyszerű dolog az állattenyésztés népszerűsítése az emberek körében, hiszen nem mindenki áll készen arra, hogy folytassa ősei hagyományát, ehelyett inkább külföldök keres „könnyű” pénzt…


Ennek ellenére sikerekről tud beszámolni e téren is: Bustyaházán például vannak már olyan fiatalok, akik 15 fős bivalycsordával rendelkeznek.


Michel egyik álma az, hogy egy kommunát hozzon létre azok számra, akik el szeretnék hagyni a városokat, hogy közelebb kerüljenek a természethez, illetve önerőből állítsák elő a szükséges élelmiszereket. Komfortos házikókat szeretne építeni számukra, ahol lenne például internet-hozzáférés is. Az itt élők együtt termelnék meg a zöldségeket, a tejet és tejtermékeket az egész közösség számára.


Az ökológus szerint a modern technológiáknak köszönhetően bárhol élhet az ember, s közben távmunkában megkeresheti a kenyérrevalót. Emellett természetes környezetben élni olyan, mintha valaki kigyógyulna a depresszióból.


A cikk végül bemutatja Rikét, Michel párját is, aki szintén bivalyok megőrzésével és gazdálkodással foglalkozik. Berlinből érkezett ő Kárpátaljára, ahol pszichológiát tanult az egyik egyetemen. Michellel az internet révén ismerkedett meg, aki sokat mesélt neki Kárpátaljáról.


Nem idegen számára ez az életmód, mivel gyermekkorában sok időt töltött egy ökofarmon barátnője családjánál. Egyetemi tanulmányai alatt is arról álmodozott, hogy faluhelyen él majd, állatokkal foglalkozik.


A helyiekről szólva kiemeli, hogy nagyon barátságosak a kárpátaljaiak, megosztják velük az általuk termelt zöldséget és gyümölcsöt, illetve a mezőgazdaságban szerzett tapasztalataikat.


Michel és Rike terveket sző.


— Van egy csodálatos barátnőm, s vele kidolgozhatjuk az elképzeléseket. Emellett van egy internetes közösségem — olyan emberek, akik békés és pozitív jövőt szeretnének nekünk, harmóniában a természettel, tisztelve a nők jogait. Amikor sokan leszünk, akkor valósággá válik mindez — zárja a beszélgetést a németországi fiatalember.


lc

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu