445 éve Szerednyén hunyt el Dobó István

Bizonyára mindenki ismeri az egri vár hős kapitányának, Dobó Istvánnak a nevét. Ha máshonnan nem, hát Gárdonyi Géza halhatatlan regényéből, az Egri csillagokból. A kortársak egy része nem volt róla túl hízelgő véleménnyel, tekintettel nem túlzottan etikus üzleti ügyeire. Pénzsóvárnak és fukarnak tartották, aki könyörtelenül elbánik ellenfeleivel, nem csak a csatamezőn, de az üzletben is. Kiváló régi magyar költőnk, Bornemisza Péter, aki egyébként Balassi Bálint nevelője is volt, Ördögi kísértetekről című művében Dobót a telhetetlen csalárdok között említi.

Dobó István portréja (forrás: Wikipédia)

Nekünk azonban nem ez a fontos. Dobóra, mint az egri vár hős védőjére, a magyar kereszténység szilárd oltalmazójára tekintünk. Magánéleti ügyeinél mégiscsak nagyobb súllyal esik latba, hogy mit tett a keresztény Magyarország védelmében, hogyan szállt szembe a sokszoros török túlerővel Eger váránál.

Úgy tartják, hogy a kárpátaljai Szerednyét és környékét az egri diadal után kapta meg Dobó István királyi adományként. A híres pincerendszert is az ő parancsára áshatták török foglyok kézi erővel. Ezt az elméletet erősíti egy 16. századi, kőbe vésett latin felirat is, ami így szól: „kivájatott a ruszkai jeles Dobó fivérek, Ferenc, István és Domokos, a szerednyei földbirtokok és vár örökösei és tulajdonosai fáradságával. A pince védőfallal és árokkal erősíttetett meg Krisztus urunk 1557. esztendejében.”

Dobó István szerepében Sinkovits Imre, Várkonyi Zoltán nagyszerű filmjében

Egy nem bizonyítható legenda úgy tartja, hogy Dobó szívét is Szerednyén temették el. Az igazság, amit biztosan tudunk, azonban az, hogy holttestét a család dobóruszkai – ma Szlovákiához tartozik – sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Hiteles történeti források a szívével kapcsolatban nem tesznek utalásokat. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy nem volt ritka a tágabb korban, hogy valakinek a szívét máshol temetik el, mint a testét: például II. Rákóczi Ferenc szívét a Párizshoz közeli Grosbois-ban őrizték a kamalduli szerzetesek.

Na, de vissza Szerednyére. A várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugeth családé lett. 1526-ban szerezte meg a Dobó család, s így lett birtokosa Dobó István is, aki itt hunyt el 1572 májusában.

A szerednyei várrom napjainkban (forrás: Tiszta Kárpátalja)

Szerednye Kárpátalja egyik legrégibb szőlő-, illetve bortermelő vidéke. Egy oklevél már 1417-ben híres szőlőtermő központként említi. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Szerednye évszázadokig az Ungvár—Lemberg útvonal egyik legfontosabb kereskedelmi és bortermelő központja volt.

A népi hagyomány úgy tartja, hogy a közel 5 km hosszúságú pincerendszert föld alatt futó folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral. Ez természetesen csupán legenda, ám a pincerendszer e legendák nélkül is különleges hely, mégpedig az állandó, +12 celsius fok körüli hőmérséklet, valamint a vulkanikus sziklafalon beszivárgó levegő által létrehozott egyedi klimatikus viszonyok miatt.

Aki teheti, látogasson el Szerednyére!

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu