Három kérdés Fülöp László fotóművészhez

A beregszászi Fülöp László ismert és elismert fotóművész Kárpátalján, sőt annak határain túl is. Vele beszélgettünk el a minap.

— Nem ma kezdted a szakmát, s számos elismerésben is részesültél. Melyikre vagy a legbüszkébb?

— A legkisebb elismerés is sokat jelent számomra: képes motiválni akár egy kedves szó is.

Ha mégis választani kellene, akkor elmondanám, hogy két éve beneveztem egy nemzetközi esküvői fotópályázatra, amelynek egyik kategóriájában — nagy örömömre — az első helyen végeztem.

Egyébként a portré a kedvenc zsánerem, bár úgy érzem, hogy van még hová fejlődnöm e téren is…

A pályanyertes mű

— Mik a terveid?

— Azt szokták mondani, hogy ember tervez, Isten végez… Egy súlyos koponyaműtét fordulópontot hozott az életembe: teljesen átértékeltem mindent. Talán sokan furcsállni fogják, de félretettem a terveket, s csak a család maradt… Nem vagyunk nagyravágyók: annak örülünk, amit véghez tudtunk vinni, tökéletesen elégedettek vagyunk azzal, amink van. Hidd el, nem vonz sem egy jobb cipő, sem egy jobb autó! S még egy fontos dolog: szabadságot adott az, hogy nem kötnek gúzsba a tervek!

El szeretném mondani azt is, hogy a stúdiónk felszerelésében nagy segítséget kaptam az Egán Ede vállalkozásfejlesztési program révén, mivel kétszer is sikerrel pályáztam. Ennek köszönhetően tudtam például egy nagyformátumú nyomtatót vásárolni, illetve speciális sínrendszert felszerelni a stúdióban. Maximalista lévén nagy segítséget jelent ez számomra!

Munkában

— Van-e utánpótlás, mit szólsz a fiatal fotósok alkotásaihoz?

— Hála Istennek, sokan vannak, akik szeretnek — és tudnak is — fotózni. Bizonyára az is közrejátszik ebben, hogy mostanság akár az egyre jobb optikával rendelkező mobiltelefonokkal is jó minőségű képeket lehet készíteni. Az igényesebbek persze kitartanak a fényképezőgépek mellett…

Mi sem bizonyítja jobban, hogy van jó utánpótlás, mint az, hogy sokan neveznek be például fotópályázatokra, vesznek részt képeikkel kiállításokon, s nem egy kiváló fotót láthatunk ezek között. Megemlíteném például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete által korábban kiírt Környezeti, társadalmi problémák lakóhelyem környékén című fotópályázatot, amelynek keretében engem kértek fel a pályaművek elbírálására. Megjegyezném, hogy igazán jó volt a beküldött fotók színvonala.

Egyébként mindig nagy öröm számomra, amikor a kezdő és neves fotós kollégák bejönnek a stúdiómba, s elbeszélgethetünk, tapasztalatot cserélhetünk.

A villáminterjút Bíró László készítette