Íróink, költőink

Ilosvai Selymes Péter, Toldi „szülőatyja” (1520-1580)

Tinódi mellett e kor legjelentékenyebb világi énekszerzőjének az életéről alig tudunk valamit. Mint deákműveltségű énekmondó talán a Perényi-család szolgálatában állhatott; a moralizáló és a históriás éneknek szinte minden fajtáját művelte. Utolsó és leghíresebb műve a Toldi Miklósról szóló monda megverselése (Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való historia, Debrecen, 1574), amelynek mondájára Perényi könyvtárában bukkanhatott. Sejtések szerint művét a Nagyszőlőshöz közeli királyházai Nyalábvárban írta, amely Kárpátalja legrégebbi várai közé tartozik, és Perényi István ugocsai főispánnak ajánlotta. Ezt az írását használta fel Arany János a Toldi-trilógia megírásánál.

Muhu Sándor grafikája (forrás: Wikipédia)

Ujhelyi Dayka Gábor, a bánatos sejtelmek költője (Miskolc, 1769. március 21. - Ungvár, 1796. október 20.)

Költő, pap, gimnáziumi tanár. A család, amelyből származott, nemesi előnevet viselt ugyan, de az Újhelyi predikátumhoz és az armálishoz nem volt birtokuk, így hát nem tartozhattak a nemesség alsó rétegeihez sem. De jobbágyok sem voltak, hanem szegény módú iparos-polgárokként éltek a gyér polgárságú hazában. Kárpátaljai kötődéséről csak annyit tudunk, hogy életének utolsó heteit Ungvárott töltötte. Itt kapott új tanári állást, azonban már nem taníthatott. A tüdővész vitte el, amely akkor még gyógyíthatatlan volt. Dayka meghalt, mielőtt elérte volna huszonnyolcadik életévét. Nevét magyar tannyelvű ungvári középiskola viseli.

Szép Ernő, a Lila Ákác szerzője (1884. június 30., Huszt - 1953. október 2., Budapest)

1884. június 30-án születet Huszton Szép Ernő, magyar költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő, a Nyugat folyóirat köré csoportosuló értelmiség egyik fontos alakja. Csak gyermekkora első éveit töltötte szülővárosában, mivel apja, Szép Sámuel tanító, az egész országot végigvándorolta, végül Hajdúszoboszlón telepedtek le. Ám, ha hiszünk a korai bevésődés pszichológiai elméletének, akkor a személyiségének, írói munkásságának szempontjából felértékelődik az a néhány, Huszton eltöltött év. „Verseskönyveiben a költő a felnőttek közé tévedt bölcs gyermek töretlen csodálkozásával nézi a világot. Kicsiségeket megbámul, apró dolgoktól megriad. Megszokott érzések is újak nála, világa egyszerű és mégis módfelett csodálatos. Lehelet finom verses és prózai költeményeiből fiatalosan szólal meg az élet szeretete. Meghatott és gyengéd szívvel öleli magához az életet, de néha olyan furcsának találja, mintha igazi helyét nem találná meg az emberek között" - írják róla a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

Szép Ernő arcképe (fotó: cultura.hu)

Szabó Dezső, az ungvári tanár (1879. június 10. Kolozsvár - 1945. január 13. Budapest)

Az első világháború kezdetétől három éven át, 1914-től 1917-ig, volt az Ungvári Főreál Gimnázium francia nyelv- és irodalomtanára, a két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Több helyen is lakott a városban. Például a Dajbós u. 17-ben, (ma már a ház nincsen meg, az utca neve: Ul. Generala Petrova), a Dombalja u. és Kálvária u. sarkánál (mai utcanevek: Dombalja u./Ul. Gorkovo; Kálvária u./Ul. Tyihaja) és a Kálvária utca legvégén, egy a temetőbe benyúló két ablakos kis házban. (Az épület ma is áll; címe: Ul. Tyihaja 16.) Szabó Dezső Ungváron szinte nyomorog: hitelezői miatt nem mer hazamenni és az Ung-parti Vadaskertben alszik. Bizonyítható, hogy leghíresebb regénye, Az elsodort falu egész alapeszméje ekkor és itt Ungváron fogalmazódik meg benne, a Korona kávéházban el is kezdi írni, de akkor még csak novellának szánja, bár rossz idegállapota miatt azt sem fejezi be.

Szabó Dezső (fotó: ujbekezdes.hu)

Forrásaink:

irodalmilap.net (link)

mek.oszk.hu (link)

Featured Posts
Recent Posts