Kárpátaljai hírességei: a képzőművészek

Munkácsy Mihály, a magyar festészet nemzetközileg is elismert mestere. (1844. február 20. Munkács - 1900. május 1. Endenich)

A bajor felmenőkkel rendelkező fiatalember Lieb Mihály Leó néven jött a világra a Magyar Királysághoz tartozó Munkácson. Születési nevét eleinte csak művésznévként használta, de 1868-ban kérvényezte a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név hivatalos felvételét is. „Én magyarországi Munkácsy születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért.”

Munkácsy portréja

Már a névválasztás is mutatja, de a későbbi események is azt igazolják, hogy festő szerette szülővárosát, és Munkács is szerette őt. 1880-ban a város – Budapest után a második településként – díszpolgárrá választotta az ekkor már világhírű Munkácsyt. 1882-ben egy népes társasággal, köztük Jókai Mórral és Mikszáth Kálmánnal együtt, hazalátogatott Munkácsra. Szülőházára készült emléktábla avatóünnepségre Párizsból érkezett festőt díszkapuval fogadták, fáklyásmenetet tartottak, illetve – a Csillag szállodában – bált rendeztek a tiszteletére, s a városházán került sor az ünnepélyes díszpolgárrá avatásra. Ezt Munkácsy Mihály később élete legnagyobb élményének nevezte.

Emléktábla-avatás Munkácsy szülőházának falán (Forrás: keptar.oszk.hu)

Hollósy Simon, iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.)

Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet. Magyarországon és Európában sokfelé alkotott, Münchenben, Nagybányán, Fonyódon, Vajdahunyadon, és a kárpátaljai Técsőn is, ahol bérelt házban lakott osztrák származású feleségével. A helyiek hamar megkedvelték, s gyakran nála vendégeskedve hallgatták csellójátékát.

Hollósy mellszobra Técsőn (Fotó: Wikipédia)

Técsőn parasztházak, udvarok, utcarészletek jelennek meg képein, szénaboglyák, a Tisza-híd, majd a közeli Nereszen hegy. Művészete egyszerűsödik. Zárt, összefogott képekbe sűríti a tájat; a különböző világítási hatásokat vizsgálva sokszor festi ugyanazt a témát.

Hollósy egy jellegzetes festménye

Csontváry Kosztka Tivadar a legismertebb és leghíresebb autodidakta festőművészünk (Kisszeben 1853. július 5 –Budapest, 1919. június 20.)

Csontváry Koszta Tivadar édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, édesanyja az Ung megyei származású daróci Heizelmayer Franciska. A Csontváry család 1865-ben költözött a kárpátaljai Szerednyére, Franciska rokonaihoz. A családfő itt földműveléssel és vadászattal kezdett foglalkozni. A gyerekek az ungvári kegyesrendi főgimnáziumba jártak. Csontváry az egyik levelében így ír itteni élményeiről. „Ungváron a tanároknál laktunk, a feladott leckét szóról-szóra fel kellett mondanunk, aztán mehettünk labdázni, az Ungba fürödni, télen pedig korcsolyázni: más szórakozás nem volt, mint a neveletlen sihederek tilos pipatóriuma s az összejövetelekből csak hátrány származott az iskolára és az ifjúság erkölcsi világára, mert más kicsapongásra is vezetett. Szerednyén a vadászaton kívül, amely a darurétre, saját gazdaságunk területére és az őserdőkre terjedt, nem volt más szórakozásunk, mint a selyemtenyésztés, bagoly idomítása és az esti összejöveteleknél a dalárda gyakorlata”.

Csontváry önarcképe 1896-ból

A fiatal Tivadart több mint 14 évig gyógyszerészként tevékenykedett. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. Magyarországon nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele,[4] és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak; ezeket képeinek több elemzője pszichopatológiásnak vélte. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon. 1919. június 20-án halt meg a budapesti Új Szent János Kórházban, két héttel 66. születésnapja előtt. A hivatalos kórisme szerint verőérgyulladásban hunyt el, bár egyesek szerint éhen halt.

Mihail Kolodko híres ungvári mini Csontváryja

Ország Lili a titokzatos, rejtélyes művész (Ungvár, 1926. augusztus 8. – Budapest, 1978. október 1.)

Ország Lili Oesterreicher Lívia néven egy ungvári zsidó kereskedőcsaládban. Szülővárosában érettségizett, a magyaron kívül csehül, szlovákul, németül, angolul, olaszul, héberül beszélt és olvasott. 1944-ben az ungvári zsidókat a helyi téglagyár udvarán terelték össze, majd felrakták a haláltáborokba tartó vonatokra. Ország Lili és családja az utolsó pillanatban menekült meg, kérdés, hogyan? Az egyik verzió szerint Kassán néhány személyt – a megérkezett mentességüket igazoló iratok alapján – leszállítottak a vagonokból, és őket visszavitték a lakhelyükre. Közéjük tartoztak az Ösztereicher család tagjai is. A másik – a festőművésznőtől származó – magyarázat szerint Kassán édesanya felfeszítette a vagon alját, kilökte őt a vagonból, majd utána ugrott. Mindannyian túlélték a vészkorszakot.

Ország Lili fotója (Forrás: kieselbach.hu)

Ország Lili Magyarországon vált művésszé. Metafizikus ihletésű szürrealisztikus festészetének visszatérő motívumai az ősi, történelmi múlt, a letűnt kultúrák tárgyi-szellemi maradványai, töredékei, az enyészetté vált, fényes múltat idéző romvárosok, és a bezártságot, a magányt, a félelmet idéző falak. Titokzatos, rejtélyes művész volt. Gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, bipoláris mániás depresszió kínozta élete végig. Fájdalmasan fiatalon, 52 évesen halt meg Budapesten.

Munkácsy portré

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu