Kárpátaljai hírességei: a képzőművészek

Munkácsy Mihály, a magyar festészet nemzetközileg is elismert mestere. (1844. február 20. Munkács - 1900. május 1. Endenich)

A bajor felmenőkkel rendelkező fiatalember Lieb Mihály Leó néven jött a világra a Magyar Királysághoz tartozó Munkácson. Születési nevét eleinte csak művésznévként használta, de 1868-ban kérvényezte a Belügyminisztériumnál a Munkácsy név hivatalos felvételét is. „Én magyarországi Munkácsy születésű levén s már több évek óta el hagyva családi Lieb nevemet mint festő – Munkácsy néven működöm. Hogy eddig törvényesen át változtathattam volna nevem attól kiskorúságom tartott vissza, most azonban be töltve a 24. évet bátorkodom mély tisztelettel folyamodni a Munkácsy mint felvett név törvényesítésért.”

Munkácsy portréja

Már a névválasztás is mutatja, de a későbbi események is azt igazolják, hogy festő szerette szülővárosát, és Munkács is szerette őt. 1880-ban a város – Budapest után a második településként – díszpolgárrá választotta az ekkor már világhírű Munkácsyt. 1882-ben egy népes társasággal, köztük Jókai Mórral és Mikszáth Kálmánnal együtt, hazalátogatott Munkácsra. Szülőházára készült emléktábla avatóünnepségre Párizsból érkezett festőt díszkapuval fogadták, fáklyásmenetet tartottak, illetve – a Csillag szállodában – bált rendeztek a tiszteletére, s a városházán került sor az ünnepélyes díszpolgárrá avatásra. Ezt Munkácsy Mihály később élete legnagyobb élményének nevezte.

Emléktábla-avatás Munkácsy szülőházának falán (Forrás: keptar.oszk.hu)

Hollósy Simon, iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.)

Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly név helyett a Hollósy nevet. Magyarországon és Európában sokfelé alkotott, Münchenben, Nagybányán, Fonyódon, Vajdahunyadon, és a kárpátaljai Técsőn is, ahol bérelt házban lakott osztrák származású feleségével. A helyiek hamar megkedvelték, s gyakran nála vendégeskedve hallgatták csellójátékát.

Hollósy mellszobra Técsőn (Fotó: Wikipédia)

Técsőn parasztházak, udvarok, utcarészletek jelennek meg képein, szénaboglyák, a Tisza-híd, majd a közeli Nereszen hegy. Művészete egyszerűsödik. Zárt, összefogott képekbe sűríti a tájat; a különböző világítási hatásokat vizsgálva sokszor festi ugyanazt a témát.

Hollósy egy jellegzetes festménye

Csontváry Kosztka Tivadar a legismertebb és leghíresebb autodidakta festőművészünk (Kisszeben 1853. július 5 –Budapest, 1919. június 20.)

Csontváry Koszta Tivadar édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, édesanyja az Ung megyei származású daróci Heizelmayer Franciska. A Csontváry család 1865-ben költözött a kárpátaljai Szerednyére, Franciska rokonaihoz. A családfő itt földműveléssel és vadászattal kezdett foglalkozni. A gyerekek az ungvári kegyesrendi főgimnáziumba jártak. Csontváry az egyik levelében így ír itteni élményeiről. „Ungváron a tanároknál laktunk, a feladott leckét szóról-szóra fel kellett mondanunk, aztán mehettünk labdázni, az Ungba fürödni, télen pedig korcsolyázni: más szórakozás nem volt, mint a neveletlen sihederek tilos pipatóriuma s az összejövetelekből csak hátrány származott az iskolára és az ifjúság erkölcsi világára, mert más kicsapongásra is vezetett. Szerednyén a vadászaton kívül, amely a darurétre, saját gazdaságunk területére és az őserdőkre terjedt, nem volt más szórakozásunk, mint a selyemtenyésztés, bagoly idomítása és az esti összejöveteleknél a dalárda gyakorlata”.

Csontváry önarcképe 1896-ból

A fiatal Tivadart több mint 14 évig gyógyszerészként tevékenykedett. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. Magyarországon nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele,[4] és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak; ezeket képeinek több elemzője pszichopatológiásnak vélte. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon. 1919. június 20-án halt meg a budapesti Új Szent János Kórházban, két héttel 66. születésnapja előtt. A hivatalos kórisme szerint verőérgyulladásban hunyt el, bár egyesek szerint éhen halt.

Mihail Kolodko híres ungvári mini Csontváryja

Ország Lili a titokzatos, rejtélyes művész (Ungvár, 1926. augusztus 8. – Budapest, 1978. október 1.)

Ország Lili Oesterreicher Lívia néven egy ungvári zsidó kereskedőcsaládban. Szülővárosában érettségizett, a magyaron kívül csehül, szlovákul, németül, angolul, olaszul, héberül beszélt és olvasott. 1944-ben az ungvári zsidókat a helyi téglagyár udvarán terelték össze, majd felrakták a haláltáborokba tartó vonatokra. Ország Lili és családja az utolsó pillanatban menekült meg, kérdés, hogyan? Az egyik verzió szerint Kassán néhány személyt – a megérkezett mentességüket igazoló iratok alapján – leszállítottak a vagonokból, és őket visszavitték a lakhelyükre. Közéjük tartoztak az Ösztereicher család tagjai is. A másik – a festőművésznőtől származó – magyarázat szerint Kassán édesanya felfeszítette a vagon alját, kilökte őt a vagonból, majd utána ugrott. Mindannyian túlélték a vészkorszakot.

Ország Lili fotója (Forrás: kieselbach.hu)

Ország Lili Magyarországon vált művésszé. Metafizikus ihletésű szürrealisztikus festészetének visszatérő motívumai az ősi, történelmi múlt, a letűnt kultúrák tárgyi-szellemi maradványai, töredékei, az enyészetté vált, fényes múltat idéző romvárosok, és a bezártságot, a magányt, a félelmet idéző falak. Titokzatos, rejtélyes művész volt. Gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, bipoláris mániás depresszió kínozta élete végig. Fájdalmasan fiatalon, 52 évesen halt meg Budapesten.

Munkácsy portré

Featured Posts
Recent Posts