Kárpátaljai hírességek: államférfiak, hadvezérek

Dobó István, az egri vár hős védője (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa)

Dobó István életének legfőbb állomásai a kárpátaljai Szerednyéhez kötődött. Itt született és itt is halt meg, és – egyes források szerint - itt tanulta a földesúri gazdaság-irányítás fortélyait, amibe beletartozott a család uradalmának és várának gondozása, vezetése is. Élete utolsó éveiben visszatért szerednyei várába, ahol 70 éves korában hunyt el.

Szerednyén található az a történelmi emlékhelyként számon tartott borpince, melyet a hagyomány szerint Dobó István készíttetett török foglyokkal. A történetet megerősíti a pince falán található, a XVI. század elejéről származó kőbe vésett latin felirat. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pincét földalatti folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral, ám ennek nincs valóságalapja.

Egy másik, ugyancsak nem bizonyítható legenda úgy tartja, hogy Dobó szívét Szerednyén temették el. Az igazság, amit biztosan tudunk, azonban az, hogy holttestét a család dobóruszkai – ma Szlovákiához tartozik – sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya (Ozaly, Horvátország 1643. – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.)

Zrínyi Ilona első férje (I. Rákóczi Ferenc) és anyósa halála után lett a Rákóczi-birtok úrnője. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. Thököly Imre és Zrínyi Ilona a munkácsi várban 1682-ben házasodtak össze. Thököly Imre kijavíttatta a várat, megerősíttette falait, sáncait, gazdag udvart tartott benne.

Mihail Kolodko miniszobra a munkácsi várban

A kuruc felkelés során, 1685 végén a császári csapatok körülveszik a kurucok utolsó erősségét, Munkács várát, amit Zrínyi Ilona védett három éven át Antonio Caraffa generális csapatai ellenében. Tettéért XIV. Lajos, a „napkirály” Európa legbátrabb asszonyának nevezte.

Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált, és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. 1699-ben elkísérte férjét török száműzetésbe, itt is halt meg 60 éves korában.

Bercsényi Miklós kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.)

Bercsényi az ungvári vár kapcsán kötődik Kárpátaljához. 1691-ben került birtokába, és az ő idejére tehető a vár fénykora. Megerősítette a várat (500 fős helyőrség, 30 ágyú vigyázta az Ung völgyét), palotáját fényesen berendezte, jelentős műkincsgyűjteményt és könyvtárat hozott létre benne. 1695-ben (más források szerint 1694-ben) feleségül vette Csáky Krisztinát, s a házaspár az ungvári várban rendezte be családi fészkét. Frigyükről vers is született:

„Szombaton ezeknek szerelmes anyjával:

Méltóságos, kegyes Csáky Krisztinával

Megesküdt Bercsényi, s Isten áldásával

Takarództak együtt Vénus paplanjával.”

(Kőszeghy Pál éneke)

Mihail Kolodko Bercsényi házaspárt ábrázoló szobra

A Bercsényi házaspár több évig élt az Ung-parti városban, de a szabadságharc leverése után menekülniük kellett. Távol a hazájától halt meg a törökországi Rodostóban.

II. Rákóczi Ferenc, a szabadságszerető magyarok legnagyobbja (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó 1735. április 8.)

A szabadságharc kárpátaljai vonatkozásait Dr. Csatáry György szedte pontokba.

1. II. Rákóczi Ferencnek a történelmi Bereg megye területén helyezkedett el a legnagyobb és a legjelentősebb birtokteste, az ún. Munkács-Szentmiklósi Dominium, ami családi örökség alapján szállt rá. Ennél fogva Rákóczi a beregiek támogatásával kezdhetett fegyveres vállalkozásba.

2. Bereg megye területén, Tarpán, Váriban és Beregszászban bontották ki először a fejedelem által készíttetett „Cum Deo pro Patria et Libertate” feliratú zászlókat. A munkácsi vár továbbá a munkácsi Rákóczi-kastély a Rákóczi-család életében nem csak a szabadságharc idején töltött be fontos szerepet.

3. Ehhez a vidékhez kapcsolódik a szabadságharc első vesztes (Dolha, 1703. június 7.) és az első győztes (Tiszabecs-Tiszaújlak, 1703. július 14–16.) csatája, amely országos jellegűvé tette a magyar függetlenség ügyét.

4. Ung megye főispánja, Bercsényi Miklós nagy hatással volt a fejedelemre a szabadságharc kezdetén, ő volt Rákóczi seregének fővezére, a szabadságharc második embere. Az orosz cár követét fogadta Ungvár várában. Személyének kultusza ma is él vidékünkön.

5.Ugocsa megye kiállását a szabadságeszmék mellett már a XVII. század végi hajdúszabadságért folytatott harcoktól számíthatjuk. Jellemző a történész Esze Tamásnak a megállapítása: „Ugocsa kezdettől fogva kuruc vármegye, a legkurucabb valamennyi között ...”

6. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben a legtovább működött Rákóczi állama. Vidékünk a zászlóbontástól a fegyverletételig – Magyarország és Erdély határának közelében – a szabadságharc gazdasági bázisa, a hadsereg és a közeli várak hadellátója. Ezekben a megyékben kezdődött el Rákóczi államának kiépítése, intézményrendszerének létrehozása, anyagi-személyi bázisának kialakítása.

7. Vidékünkön a szabadságharc idején két országgyűlés (Huszt 1706, Salánk 1711) zajlott le, amelyek hatással voltak mind az erdélyi, mind a magyarországi eseményekre.

8.Máramarosra vonatkozóan a huszti vár szerepe példaértékű, mivel ez volt az első jelentős vár, amelyik Rákóczi szolgálatába állt. A máramarosi sóbányák jelentős bevételt biztosítottak Rákóczi hadseregének.

9. Ezen a vidéken kezdődött a zászlóbontásokkal (1703. május 21–22.) és a munkácsi vár kapitulálásával (1711. junius 22.) itt ért véget a magyar történelem leghosszabb szabadságharca.

10. Ezen a vidéken élnek a ruszinok, Rákóczi leghűségesebb népe („Gens fidelissima”), akiknek hűsége és ragaszkodása a fejedelemhez – más szomszédos nemzetekkel ellentétben – példaértékű volt. Ezt mutatta ki források segítségével Hodinka Antal jeles történészünk is.

Matl Péter szobra a gyermek Rákóczit és édesanyját ábrázolja

Featured Posts
Recent Posts