A magyar honvédek emlékére

Ökumenikus szertartás keretében szentelték fel a huszti római katolikus sírkertben található I. világháborús katonai parcellát. Az I. világháborúban elesett, nagyobb részt magyar katonák sírjait a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület kezdeményezésére és közreműködésével állították helyre.

Az egyesület 2006 óta tevékenykedik Ukrajnában. Magyar katonai temetőket, sírokat hoznak rendbe, harci cselekményekben elesett, eltűnt honvédek végső nyughelyét kutatják Kárpátalján és Galíciában. Neveiket visszaadják a hozzátartozóknak, az emlékezetnek. A Vigyázók munkáját önkéntesek, civil szervezetek is segítik, többek között a Tiszta Kárpátalja csapata. A huszti sírkertben található II. világháborús katonai parcella is, melynek felavatását 2019 májusára tervezik.

Nyugodtan alhatják álmukat (fotó: Vigyázók)

Egy-egy temető, emlékmű felújítása, vagy felállítása nem egyszerű feladat. Akár több éves kutatómunkát, helyi és központi szintű engedélyek beszerzését, egyeztetések lefolytatását, helyszíni terepmunkák elvégzésének egész sorát foglalja magába. A Vigyázók áldozatos és elkötelezett munkálkodásának hála számos helyen jött létre a hősi halált halt katonák emlékét méltón őrző kegyeleti hely Kárpátalján és annak határain túl is (pl. a hágó túloldalán található Vorochtán). 2014-ben Kőrösmezőn adták át a helyreállított katonai parcellát. Ettől a településtől nem messze húzódott az ezeréves határ, ezt védték az orosz cári csapatoktól az osztrák–magyar és a német ezredek. A temetőben a fehér keresztek I. világháborús temetéseket jelölnek, a feketék a második világégésben elesett katonák sírjai.

Kőrösmező (fotó: Vigyázók)

2015-ben és 2016-ban Taracközön avattak fel katonai temetőt. Técső református sírkertjében emlékpark jött létre a hősök tiszteletére. 2018 szeptemberében hat ismeretlen honvéd síremlékét szentelték fel a kárpátaljai Nagybocskó római katolikus sírkertjében.

Az egyesület tagjai szerint a Tatár-hágótól a Hoverláig tele van a vidék kisebb katonatemetőkkel. Az első világháború során nemcsak osztrák–magyar monarchiabeli és német birodalmi katonákat helyeztek ezekben örök nyugalomra, hanem olyanokat is, akik az ellen sorai közül estek el. Az egyik legismertebb I. világháborús katonai temető az Uzsoki-hágón található. Az osztrák–magyar és orosz közös katonai temető helyét kétnyelvű felirattal ellátott emlékoszlop jelöli. Ungváron, a Bercsényi út mentén a Sahta városrész térségében is található egy I. világháborús magyar–osztrák–német katonai temető, ami sajnos nagyon romos állapotban van.

Fotó: Vigyázók

A háborús emlékek feltárása és feldolgozása egy máig tartó folyamat, melynek kutatóit sokszor egy elvesztett, soha vissza nem tért nagyszülő emléke, a családtudatban átöröklődő veszteségérzet vagy egyszerűen csak a szülőföld szeretete motivál. Dupka György, kárpátaljai helytörténész 2018-ban jelentette meg A Nagy Háború emlékezete Kárpátalján 1914-2018 című ismeretterjesztő emlékkönyvét, melyben újra felszínre hozza az I. világháború korszakának feledésbe merült eseményeit, kárpátaljai vonatkozásait.

Úttörő munkának számít az ungvári dr. Fatula Jurij kezdeményezése, aki Mátyás Sándor hadtörténész A Máramaros-Ugocsa megyei 85-ik gyalogezred története 1914–1918 c. monográfiája alapján ukrán nyelven adott ki gazdag képanyaggal illusztrált emlékkönyvet 2016-ban Az elesetteket nem temettük el... címmel (Полеглих ми так і не поховали…).

Az egyébként neves ungvári orvos több könyve jelent már meg 2014-ben is, melyekben Kárpátalja csehszlovák fennhatóság alá tartozásának időszakát mutatja be. Legújabb könyvét 2018. október 24-én mutatták be Vidd anyámnak panaszomat... Kárpátaljaiak az I. világháborúban címmel (Неси мамці жалість мою… Закарпатці у Першій світовій війні). A könyvben megnevezi Közép-Kelet Európa azon katonai temetőit, ahol kárpátaljai katonák nyugszanak, illetve egy olyan jegyzéket is közöl, amely 1516 Kárpátalja területéről mozgósított és elesett katona nevét tartalmazza.

Az említett Fatula doktor kutatásokat végzett az ungvári vasútállomás területén egykor létezett, a szovjetek által 1965 után ledózerolt I. világháborús katonai temetővel kapcsolatban is. Megállapításai szerint az egykori sírkert egy része máig beépítetlen maradt, ahol helyi és nemzetközi összefogással lehetőség lenne egy emlékpark létesítésére.

A határok védelmében harcok dúltak Kárpátalján a II. világháború alatt is. A Vörös Hadsereg támadásával szemben három védvonal létezett: a Kárpátok előhegyei között a helységtámaszpontok láncolatából kiépített Hunyadi-állás, az ezeréves országhatáron inkább csak kijelölt, de ki nem épített Szent László-állás, és a Magyarország belseje felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonal.

A 4. Ukrán Front 1944 augusztusa és októbere között három nagy hadműveletben kísérletezett sikertelenül a védelem áttörésével. Elfoglalni és áttörni csak azután tudták, hogy Románia átállt a szovjetek oldalára. Ezek után a szovjet 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így tudták megkerülni a Kárpátokat délről és egy átkaroló hadművelettel a védelmi rendszer hátába kerülni. Ez megpecsételte Magyarország és azon belül Kárpátalja sorsát.

Az Árpád-vonal egyes objektumai máig fennmaradtak a Kárpátokban, egy részük a turisták számára is látogatható. A szemünket sem kell sokáig erőltetni, hogy észre vegyük a sekély folyómedrekből előtűnő sárkányfogakat (tankfogó köveket). A háborús harcok nyomai a völgyzáraknál sokasodnak meg leginkább, hiszen ezeknél található a legtöbb katonatemető.

A Vigyázók következő projektje a Vezérszálláson található katonasírok helyreállítása. Hiszen a háborúnak csak akkor lehet vége, ha az utolsó elesett katonát is tisztességgel eltemetik.

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu