13A

A Huszttól mindössze öt kilométerre, a Tisza kapujában fekvő település, Iza kosárfonó hagyományairól híres. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a falutábla mellé is egy jelképes fonott kosarat állítottak. Azt is bátran kijelenthetjük, hogy talán nincs is olyan húsvéti pászkaszentelő kosár Kárpátalján, amit ne Izán fontak volna. Mindenesetre az itteni hántolt fűzfavesszőből készült ajándéktárgyak mára Kárpátalja egyik turisztikai védjegyévé váltak. Az idegenvezetők viccesen 13A-nak szokták nevezni, mivel a ciril betűs falutáblát a magyar turisták így olvassák el.

A Husztot Ökörmezővel összekötő útvonal találkozásánál fekvő falu szinte kötelező megállóhelye az anyaországi turistabuszoknak is, ahol majd minden udvaron saját készítésű kézműves termékeket kínáló stand fogadja a vásárlókat. A helyiek több száz féle fonott tárgyat tudnak készíteni, köztük szuveníreket, dísztárgyakat, különböző kosarakat, virágtartókat, kenyeres kosárkákat, hintaszékeket, fogasokat, díványokat, asztalokat, konyhabútort, sőt akár kerti filagóriákat is.

2018 szeptemberében először rendeztek kosárfonó kézműves fesztivált a településen Izai Kosárka néven. A turistaforgalom növekedése számos egyéb fejlesztést is generált a faluban. Sok gazda foglalkozik falusi vendéglátással. A Baranovo nevet viselő farmon főleg juhsajtokat állítanak elő, melyekből a betérő turisták kóstolhatnak és vásárolhatnak, illetve meg is szállhatnak itt. A szintén Izán található szarvasfarm különlegességét növeli, hogy a látogatók fogadásán túl a szarvasagancsból kinyerhető pantocrin nevű anyag előállításával is foglalkozik, ami a kelet-ázsiai hagyományos orvoslás fontos alapanyaga. A kalinyingrádból ide telepített szarvasok tenyésztése mellett egy üdülőközpont építését is tervezik a farm területén. A faluban található Szent Miklós kolostort és templomot 1921-ben alapították. 1924-től a Szűzanya Születésének szentelt apácazárda is működik itt.

Iza határában

Arra, hogy mikor jelentek meg az első kosárfonó mesterek Izán, valójában már senki sem emlékszik, csak különböző legendák keringenek erről. Ezek főszereplője legtöbbször egy bizonyos Kaskó János, aki először készített fonott kosarat a falu határában folyó Nagyág partján vágott fűzfavesszőből. Hitelesebb verzió, hogy még a XIX. század végén alakult az egykori Máramaros vármegyéhez tartozó településen egy kosárfonó céh, amelyben elsősorban butélia tartókat fontak.

Izán nincsenek már magyarok, de az idős emberek közül néhányan még most is beszélik a nyelvet. Az 1900-as összeírás szerint a faluban 519 ház állt. 2505 lakója közül mindössze 36 volt magyar, de éltek itt románok és svábok is, a mintegy 90%-os többséget élvező ruszinok mellett.

A fonás hagyománya nemzedékről nemzedékre öröklődött. Így lehetséges, hogy Izán és a vele szomszédos településeken, mint például Keselymező, napjainkban is élő mesterség a kosárfonás. Iza azonban a helyiek ügyességének és a kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően a legjelentősebb és legsikeresebb mind közül.

A fűzfát egyenesen a mezőn termesztik. Az első évben sok gondozást igénylő növény 2-3 év alatt fejlődik megfelelő méretűre és vastagságúra. A fűzfavessző előkészítése hosszú és bonyolult folyamat. A levágott vesszőt hántolják, illetve több órán át főzik. A kosárfonás valóságos üzleti klasztert hozott létre a régióban: valahol fonnak, valahol pedig fűzfát nevelnek.

Az Ukrajnát sújtó gazdasági és politikai válság azonban nem kedvez a kézműves mesterség fejlődésének. Az orosz-ukrán konfliktus kitörésével a kosárfonók előtt bezárult az addig meghatározó jelleggel bíró orosz piac. Korábban jelentős mennyiségű árut szállítottak ugyanis a Krím-félszigetre, Moszkvába, Szentpétervárra, Szocsiba. Most azonban meg kell elégedniük az ukrán tengerparti üdülőhelyekkel. Persze igyekeznek új piacokat is találni: konténerekben Olaszországba, az Arab Emirátusokba, sőt Ausztráliába is szállítanak fonott bútorokat.

Mindezek ellenére sok kosárfonó hagy fel a mesterséggel és inkább külföldi gyárakban, építkezéseken keresi a kenyerét. Közöttük egyre több a fiatal, így veszélybe kerül a hagyomány átörökítésének folyamata. Csak remélni lehet, hogy ez a tendencia megfordul. A legtöbb izai ház padlásán mindenesetre jelentős fűzfavessző készletet őriznek, biztosítékul a nehezebb időkre.

Featured Posts
Recent Posts
Archive
Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square

Web szerkesztő: Archív-Hungária Kft., www.erendesign.hu