Kárpátalja hírességei: a színészek

Fedák Sári - a legismertebb beregszászi

Teljes neve zemplénricsei Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 5.), de Zsazsának becézték. (Tőle „lopta” nevét az Amerikában befutott és nemrég elhunyt Gábor Zsazsa is. (Akinek eredeti keresztneve szintén Sári volt.)

Fedák Sári – hogyan is lehetne másként – igazi beregszászi jellem volt: mindig több, jobb, szebb és tökéletesebb akart lenni az átlagosnál, s ezért keményen küzdött, maximálisan igényes volt környezetével, de elsősorban önmagával szemben.

Sajnos Beregszászon töltött korai éveiről szinte semmi dokumentum sincs, így legfeljebb kultusza élteti az emlékezetet, hogy ő bizony Kárpátalja szülötte. A Beregvidéki Múzeumban állandó kiállítása van, a Fedák-kastély falán emléktáblája, és, ami igazi kuriózum, a Fedák Sári nevével „fémjelzett” torta Beregszász város hivatalos cukrászati terméke.

Fotó: operettklub.hu

Egy kedves történet azért mégis van, ezt a színésznő maga mesélte el. „A Bob herceg előadássorozata után hazautaztam Beregszászra – olvashatjuk ugyanebben a könyvben Fedák Sári mondatait. – Egy nap elsétáltunk apámmal a Munkács-Beregszászi útra. Oda, ahhoz a kereszthez, ahol elbúcsúzott tőlem, amikor elindultam Budapestre, Rákosi Szidi színi iskolájába. Itt leültünk egy pillanatra a kereszt alá a kőre. Szemben volt az a telek, amit apám évekkel korábban megvett, és úgy tervezte, ha elegendő pénze lesz, épít rá egy családi házat. Tervezni könnyű volt, csak a pénzt megszerezni volt nehéz. A táskámba nyúltam, és kivettem egy betétkönyvet. Átadtam apámnak. Az összeg bőven fedezte a ház építési költségeit. A betétkönyv nem volt névre kiállítva, csak annyi volt ráírva, „Bob herceg”. És lám, hamarosan felépült a ház, amelyet ma Fedák kastélyként ismerünk.”

A művésznő (femina.hu)

Csortos Gyula – akit sokan csak Hyppolitként ismernek

A fanyar humoráról ismert színész 1883. március 3-án született Munkácson, de igazából soha nem látta a várost, mert két éves korában a család Pestre költözött. Édesapja id. Csortos Gyula katonatiszt, továbbszolgáló őrmester, majd kishivatalnok. A családfő szerette volna, ha fiai följebb kerülnek a társadalmi ranglétrán, s mérnöki pályára szánta őket. Szigorú fegyelemben nevelte fiait. A családfő legfőbb nevelési eszköze az éheztetés mellett a bikacsök volt. Ezzel verte végig fiát a lakáson, ha a fia nem úgy tanult, viselkedett, ahogy az a katonatiszt apának tetszett. Amikor Csortos beiratkozott a színiakadémiára, apja kitiltotta házából. Önéletrajzában így ír: „mikor már kezdett nevem lenni, az apám mindig megnézett titokban, de én éreztem, ha ott van. Tizenhat évig haragudott rám, úgy is halt meg.”

Csortos leghíresebb alakítása

Salamon Béla – ha én egyszer kinyitom a számat!

A színészt Saly Bélaként anyakönyvezték szülőfalujában Beregrákoson, 1885.március 4.-én. A vegyes lakosságú ukrán, ruszin, magyar településen csak élete első hat évét töltötte, aztán a család Berettyószentmártonba költözött. Szülőházát – amely ma is megvan - a szovjet időszakban kolhozirodaként használták. Életrajzi regényében írja, hogy apjának kis üzlete, amolyan „krejzlerája” volt a faluban, és a Munkácsról hozott hordónyi petróleummal, vagy éppen egy ládányi cukorral, kocsikenőccsel, vagy kősóval kereskedett. Egy munkácsi utazás, egy árubeszerző út hozza a kis legény első színházi emlékét, ugyanis egy alkalommal az apa a gyermek nagy könyörgésére – s már a szomszédokéra is, csak ne hallják végre a kisfiú keserves jajveszékelését – magával viszi őt Munkácsra, ahol éppen egy cirkusz szórakoztatja a közönséget. Itt lát életében először színészt, így ismerkedik meg a kezdetben riasztó fogalommal, amely egy fekete arcúra festett „emberevő művész” képében kerül elé. Beregrákos magyar közössége szülőházának megvásárlását, felújítását és emlékmúzeummá alakítását tervezte, amelybe tárgyi emlékeket is gyűjtenének, mert a településen nem maradt semmi.

Pizsamában Karinthy Frigyes, köntösben Salamon Béla, terpeszben Rejtő Jenő 1938 nyarán Siófokon (Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Uray Tivadar

Munkácson született 1895. november 9-én. Családjáról, munkácsi éveiről keveset tudunk, mindössze annyit, hogy édesapja fényképész volt a városban, de hamarosan elköltözhettek, mert a fiú reáliskoláit már Aradon végezte, édesapja is ott vállalt munkát.

Érdekesség, hogy a színész együtt játszott a másik kárpátaljai legendával, Fedák Sárival Munkácson 1915-ben, Gábor Andor Majd a Vica című háromfelvonásos vígjátékában.

Uray Tivadar síremléke a Farkasréti temetőben - Nagy Géza alkotása

Featured Posts
Recent Posts