Kárpátaljawood

Idén szeptember elején filmforgatásnak adott otthont Rahó és környéke. A Szvidoveci hegygerincen felvett jeleneteket az ukrán állam megrendelésére forgatott Dovbus című játékfilmhez készítették. Dovbus Oleksza az 1700-as évek első felében a mai Nyugat-Ukrajna területén élt híres betyár volt. Az ukránok körében népi hősként tisztelt Dovbus gyakorta bújkált az egykori magyar–lengyel határvidéken, többször tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig Kőrösmezőn, innen a kárpátaljai kötődés. A filmes előkészületek során a gyephavason több hucul stílusú épületet emeltek, a forgatásba helyi pásztorokat is bevontak.

Az elmúlt évtizedekben jó néhány filmet forgattak nálunk. Már a cseh korszakban is több filmet vettek fel itt, melyek közül az egyik legismertebb a Hűtlen Marijka (1934). Az alkotás alapjául Ivan Olbracht, a cseh irodalom nagy alakjának regénye szolgált.

A szovjet érában szintén több filmet készítettek a megyében. A világhírű Szergej Paradzsanov által rendezett huculokról szóló film – Az elfelejtett elődök árnyékai (1964) – egyes jeleneteit Kárpátalja hegyvidéki területein forgatták. Érdekes aktualitás, hogy szeptember végéig tekinthető meg az ungvári Bagolyvárban az a kiállítás, amit az örmény rendező, színész és képzőművész emlékére szervezett az Ararát Kulturális Egyesület.

Fotó: uzhgorod.in

Kevesen tudják, hogy a Szergej Bondarcsuk által rendezett Oscar-díjas Háború és béke egyes csatajeleneteit szintén a Szolyva melletti Kustánfalván forgatták, 1965-ben. 1973-ban a beregvári kastélyban vették fel A tavasz tizenhét árnyalata filmsorozat egy epizódját is, csak hogy a legismertebb alkotásokat említsük.

Általában a festői tájak és az épített örökség vonzották Kárpátaljára a filmkészítőket, de több olyan film is készült itt, melyek története a vidékhez kapcsolódik.

2000-ben Gothár Péter forgatta Beregszászban Paszport – Útlevél a semmibe című játékfilmjének egy részét. Az alkotás témája a kiútkeresés és a jobb élet utáni vágyódás.

Kárpátalja híres szülöttének, Fircák Iván „Kroton” erőművésznek állít emléket a 2012-ben forgatott Erős Iván című filmsorozat, melynek egyik epizódját Kárpátalján forgatták Viktor Andrijenko filmrendező vezetésével. A film alapjául Olekszandr Havros Erős Iván (Ivan Szila), a világ legerősebb emberének hihetetlen kalandjai című regénye szolgált.

2017-ben mutatták be Ungváron Peter Bebjak Határ (Mezsa) című csempészekről szóló szlovák–ukrán koprodukcióban készült nagy sikerű filmjét. Az igaz történeten alapuló alkotás 2007-ben, Szlovákia schengeni csatlakozása előtt néhány hónappal játszódik. A csempészek hétköznapjait és a szlovák–ukrán kultúra ütközését mutatja be. A film egyes jeleneteit ungvári és perecsenyi helyszíneken forgatták.

Ha már film és Kárpátalja, akkor nem szabad említés nélkül hagyni azokat a filmeket sem, amelyek nem itt készültek, de a történetük Kárpátalján játszódik.

2018-ban mutatták be A Sátán fattya című nagyjátékfilmet. A Nagy Zoltán Mihály azonos című művéből készült alkotás az 1944. novemberi kárpátaljai történéseket mutatja be a mindössze 16 éves Tóth Eszter sorsán keresztül. Ugyan a határátkelési nehézségek miatt a kockákat jórészt a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban forgatták, a film mégis hűen tükrözi a korabeli kárpátaljai paraszti környezetet, hagyományokat és sajátosságokat. A mű kárpátaljai kötődését tovább fokozza, hogy főleg kárpátaljai színészek játszanak benne. A filmet rendező Zsigmond Dezső egyébként jelenleg is egy kárpátaljai témájú alkotáson dolgozik – a süllyedő Aknaszlatináról szóló fikciós dokumentumfilmet forgat.

Egy ismerős arc (fotó: imdb)

Az utóbbi időben megfordultak Kárpátalján világhírű színészek is.

A közelmúltban a Szinevéri-tó közelében forgatott Robert Hammond Patrick Jr. amerikai színész, akit a közönség elsősorban sci-fikből és akciófilmekből ismerhet. Ő kapta meg Axtem Seitablaiev rendező Zahar Berkut című történelmi filmjének főszerepét, amit Ivan Franko azonos című művének feldolgozásával visznek vászonra.

Jean Reno szintén Kárpátalján forgatta Utolsó lépés című filmjét. A várhatóan 2019-ben mozikba kerülő Reno-filmet több mint 20 millió hrivnyával támogatja az ukrán állam. A film jeleneteit a Kárpátokban, a Szinevéri tengerszemnél, Kijevben, New Yorkban és Kanadában veszik fel.

Jean Reno Kárpátalján (fotó: karpatinfo.net)

A Szinevéri-tó népszerű forgatási helyszín, egyre több filmalkotót ihlet meg. Ukrán film is készült már itt, 2013-ban született az Aljosecskin fivérek Szinevér című trillere, melynek története a tónál játszódik.

Kárpátalja filmes vonzerejének növekedése remélhetőleg nem torpan meg a jövőben sem. Ezt elősegítendő szervezett a Kárpátaljai Filmbizottság 2018. szeptember 20-án filmes konferenciát Ungváron, ahol többek között szó volt a Kárpátaljában rejlő filmes potenciál kihasználásának további lehetőségeiről, a határ menti együttműködést alapul vevő közös filmgyártásról, illetve arról, hogy a jövőben esetleg a filmkészítéshez kötődő oktatást indítanának az Ungvári Nemzeti Egyetem bázisán.

Featured Posts
Recent Posts