Levelek Viskről - gazdasági fejlődés = megmaradás

Még kolozsvári egyetemista éveimben találkoztam a külhoni magyarságot, de különösen a szórványban élő magyarokat fenyegető legnagyobb veszéllyel a beolvadás után, a ki-és elvándorlás veszélyével. Óriási személyes kísértés ez a külhoni magyarok számára. Nehéz gazdasági helyzetükből gyakran egyetlen kiút mutatkozik, ez pedig a magyarországi, rosszabb esetben a nyugat-európai munkavállalás.

A nyelvtudás, amely a határon túli magyarok magyarországi munkavállalását megkönnyíti, ellentétesen ható előny, mint amely a magyarok közösségi érdeke. Persze nem róhatjuk fel a nehéz helyzetben élőknek azt, hogy jobban akarnak élni, hogy többet akarnak adni gyermekeiknek, szüleiknek, hogy jobb minőség után vágynak, és ehhez több pénzt akarnak megtermelni nem kis áldozatok által. Óriási áldozatok árán.

Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár Beregrákoson (forrás: karpatalja.ma)

Sok száz kilométerre a családtól, gyerekektől, szülőktől, barátoktól. Ha szabad idejük akad, nem sétálhatnak át a szeretteikhez beszélgetni, nem ülhetnek le kedvenc parkjukban a kedvenc padra. Imádkozni idegen templomban lehet, egy idegen pap prédikációját hallgatva. A szerelem is máshogy éri utol, ha egyáltalán utoléri… Mindig hazavágyva, de már sohasem hazaérve, ez az idegen lét gyötrelme.

Talán a legnagyobb felelőssége az az anyaországnak, hogy sokszor az új ország érdekeivel is ellentétesen, akár erőn felül is segítse a magyarokat, az otthon maradásuk áldozatos erőfeszítéseiben.

A húsvéti ünnep kapcsán személyesen találkoztam az elvándorlás kapcsán jelentkező problémákkal Visken. Többen jöttek haza távolról és még távolabbról, összesűrítve néhány napba a szeretet és gondoskodás sok időt igénylő feladatait és felelősségét. Nem tudom, mert nem voltam még ebben a helyzetben, de úgy gondolom, és mintha ezt láttam volna, hogy ezt a feladatot maradéktalanul nem lehet így ellátni. A szülőföldön maradás lehetne nemzetpolitikai szempontból az egyetlen megoldás.

Nem akarok a messziről jött ember okoskodásának a hibájába esni. Joggal mondhatnák rám, mit beszél itt nekünk, amikor Magyarországról több százezer ember vállalt külföldön munkát. Ez igaz, de én a szórvány magyarság ügyébe látok bele egy kicsit, és azt látom, hogy ezen a téren elindult valami, ami, ha rövidtávon nem is tudja megállítani a kivándorlás folyamatát, de lassítani biztosan tudja. Ki tudja, egyszer ez a folyamat meg is fog állni, hasonlóan az Erdélyben bekövetkezett pozitív változásokhoz.

Azt talán nem kell részletesen elemezni, hogy az egy logikus feltételezés, hogy amennyiben munkahelyek jönnek létre egy településen, akkor kevesebben fognak segélyre szorulni, többen tudnak a helyi boltban vásárolni a magyar boltosnál, akkor több magyar könyvet tudnak vásárolni, támogatni tudják a helyi magyar iskolát, templomokat, adót fizetnek a helyi önkormányzatnak és így tovább. A gazdasági erő a szabadság, autonómia egyik eszköze és záloga. Ehhez azonban erős, profitot termelő magyar vállalkozásokra van szükség. Ennek a folyamatnak az egyik főszereplője Bocskay István.

Gratulálunk!

Bocskay István szentesi, tehát majdhogynem földim, ugyanis Szentes 20 kilométerre van csupán szülővárosomtól, Hódmezővásárhelytől. Róla már hamarabb hallottam, minthogy kárpátaljai munkája és munkám kapcsán megismerhettem volna. Egy sepsiszentgyörgyi családi jó baráttól hallottunk egy kiváló szakemberről, aki elkötelezett a külhoni magyarok gazdasági fejlődésének segítésében. Sepsiszentgyörgyön az ottani ipari park beruházás kapcsán osztotta meg tapasztalatait, amelyeket a szentesi Ipari Park kialakítása során szerzett.

Úgy tudom, hogy maga döntött amellett, hogy bekapcsolódik a kárpátaljai gazdaság fejlesztésébe, először segítő önkéntesként. És itt jelentkezik a különbség a felelős nemzetpolitikai program és az ad hoc ötletelés között. A Miniszterelnökség részéről felismerték, hogy támogatniuk kell Bocskay István küldetését. Grezsa István kormánybiztos lehetőséget látott abban, hogy Bocskay István bekapcsolódjon a magyar kormány által életre hívott, és Kárpátalja gazdaságfejlesztésében példátlan lehetőséget biztosító Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programba.

Sikerképzés Kárpátalján is (forrás: karpataljalap.net)

Tapasztalatával, tudásával Bocskay István sok személyes ismerősömnek segített Visktől Sárosorosziig. Az bizonyos, hogy ezt a munkát önmagában díjazásért nem lehet csinálni, és abban is biztos vagyok, hogy Bocskay István nem is ezért csinálja. Ehhez elhivatottság kell, küldetéstudat.

Az ilyen emberek a garanciái annak, hogy Kárpátalja megmarad Kárpátaljaként, és nem csak Kárpátontúli területként.

Featured Posts
Recent Posts