Zúgó, az áfonya hazája

A Borzsa-havasok és Beszkidek által körülölelt festői völgyben fekvő Zúgó (Huklivij) kedvelt turistacélpont télen-nyáron. A Volóc mellett található település kiváló kiindulópontja a Vereckei-hágóhoz és a Sipot-vízeséhez tartó kirándulásoknak, de innen indul a Pláj csúcsra vezető, mintegy 10 km hosszú túraútvonal is.

Zúgót 1588-ban Nagy-Hukliva, majd 1600-ban Hukliva néven említette először oklevél. A település neve víznévből jött létre, mely a falut kettészelő Hukliva nevű patakra utal. Lehoczky Tivadar a név magyarázatát is megadja: „hukliva oroszul annyit jelent, mint zúgó”. A magyar Zúgó változat 1889-ben keletkezett, amikor a Hukliva, Talamás és Veretecső egyesülésével létrejövő falut ezen a néven törzskönyvezték. 1910-ben 1604 lakosa volt: 39 magyar, 346 német, 1209 ruszin. Az akkoriban itt élő emberek közül 17 római katolikus, 1236 görögkatolikus, 351 izraelita volt.

A verhovinai népi építészet bemutatására Zúgó egyik, az 1850-es években épült bojkó stílusú faházát ma az ungvári skanzenben csodálhatjuk meg.

A település különleges látnivalója a XVIII. században épült Szentlélek tiszteletére felszentelt görögkatolikus fatemplom, amely a Volóci járás legrégebbi szakrális épülete. A dombon álló templom fundamentumát az építők a folyóból szedett kövekből rakták. Az építmény teljes egészében fából készült. A máig fennmaradt templombelső gyönyörű festését és ikonjait egy bizonyos Franz Peer alkotta 1784-ben. A kommunizmus éveiben az épület ateista múzeumként üzemelt, berendezési tárgyait nagyrészt elpusztították. Épen maradt viszont az igazi kuriózumnak számító ikonosztázion, amely, ha szerencsénk van, ma is megtekinthető. Az egyedi épületegyüttes része a 8 méter magas zsindelytetős fa harangláb. A templomkertben régi sírkövek tanúskodnak az évszázadok múlásáról, melyek között magyar feliratút is találunk.

A szerző felvétele

Annak ellenére, hogy az 1970-es években az épületet szakszerűen restaurálták, nagyon rossz állapotban van. Lassan haladó tetőcserével próbálják ugyan konzerválni a középkori templom állagát, azonban a szentélyt és környezetét így is a visszafordíthatatlan enyészet hangulata lengi körbe. A híveit vesztett templomban – akiket a szovjet érában elpravoszlávosítottak – legfeljebb csak húsvétkor szentelnek pászkát, azt is csak a közelben élő emberek kedvéért. A zúgói hívek ugyanis már az új, kőből épült templomokat használják, melyek egyikét éppen 2018 szeptemberében szentelték fel a talamási falurészben.

A szerző felvétele

A Zúgót körülvevő hegyek és erdők kincsei hozzájárulnak az itt élők megélhetéséhez, melyek közül kiemelkedő szerep jut az áfonyának. A falut körülvevő hegyekben ugyanis közel 150 hektáron terem áfonya. A bogyó begyűjtése fáradságos munkával jár, amin a találékony emberek egy erre a célra kifejlesztett fésűvel igyekeznek könnyíteni. A helyi hagyományokra alapozva évente áfonyafesztivált rendeznek a faluban, ahol még áfonya cserjét mintázó emlékművet is emeltek.

Az áfonya emlékmű

A vidék múltjához, peremterület lévén, szervesen kapcsolódik a hadászati céllal épült védvonalak története. Ezek közül a legismertebb az Árpád-vonal, amelyet a második világháború éveiben épített ki Magyarország, keleti határainak védelmére. A Zúgón található Grün Hof nevet viselő népszerű „katonai” vendégház az Árpád-vonal egyik bunkerére épült, ami egész külalakját, hangulatát meghatározza.

A faluban számos falusi vendégházban is megszállhatunk. A legnagyobb, mintegy 150 fő elszállására is alkalmas Natali hotel pedig 2011-ben nyitotta meg kapuit. Ebben gyakran szállnak meg magyarországi turistacsoportok is.

A Verhovina (Felvidék) sajátos arculatához tartoznak a hegyen-völgyön futó vasútvonalak és különböző vasúti építmények, melyek jó része még a Monarchia korában épült. Volóc környékén 1870 tavaszán jelentek meg azok az olasz és német mérnökök, akik a Munkácsot Lemberggel összekötő vasút megépítéséhez végeztek méréseket. Az építkezés csaknem egy évtizedig tartott, melynek során 4 alagutat és 17 hidat építettek.

Zúgótól északra fekszik Kisszolyva (Szkotarszke), amely az utolsó vasúti megálló volt az ezeréves határon belül. A két települést összekötő vasútvonal nevezetessége az 1880-as évek közepén épült viadukt, amely 33 méter magas és 130 m hosszú. A hegyeken túlra vezet az ún. Beszkidi alagút (1886), amely Zúgótól északra, a Kisszolyvai-hágón (Volóci-hágó) található. Az egyvágányú alagút állapota a 2000-es évek elejére annyira leromlott, hogy egy új kétvágányú, 1,8 km hosszú alagutat építettek az Ukrajna számára stratégiai jelentőségű közlekedési útvonalon. A létesítményt Petro Porosenko elnök adta át 2018 májusában. Az új alagút mintegy harminc méterre épült a régitől. Az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank mintegy 95 millió euró hitellel támogatta az ország eddigi legjelentősebb infrastrukturális létesítményének titulált vasúti alagút megépítését.

Forrás: Wikimapia.org

Featured Posts
Recent Posts